A sper­mi­u­mok DNS-frag­mentá­ci­ó­já­nak csök­ken­té­se

orá­lis an­ti­o­xi­dáns és re­kom­bi­náns FSH-ke­ze­lés­sel: re­mény vagy rek­lám­fo­gás?

Szerző: Kôrö­si Ta­más, Bar­ta Csa­ba, Ro­kob Krisz­ti­na, Bo­ga Pé­ter, Tö­rök Ta­más1
1Ka­á­li In­té­zet, Gyôr

ÖSSZE­FOG­LA­LÁS
Az oxi­da­tív stressz  (ROS)  ál­tal  oko­zott  DNS-ká­ro­so­dá­sok  meg­le­hetôsen  gya­ko­ri­ak  a  fér­fi­in­fer­ti­li­tás hát­te­ré­ben. ROS-fak­to­rok ha­tá­sá­ra sé­rül a sper­mi­u­mok DNS- ál­lo­má­nya, fo­ko­zott apop­tó­zis in­dul­hat el. Az an­ti­o­xi­dáns ke­ze­lés ha­tá­sá­ra – amely ha­tás rész­le­tei még min­den­ben nem is­mer­tek – csök­ken­het a sper­mi­um-DNS-frag­men­tá­ció mér­té­ke. Az an­ti­o­xi­dán­so­kat re­kom­bi­náns FSH ke­ze­lés­sel (rFSH) ki­e­gé­szít­ve  fo­ko­zott  sper­mi­um-DNS-deg­ra­dá­ció ese­tén akár két hó­na­pos te­rá­pi­á­val je­lentôs ja­vu­lást le­het el­ér­ni. A szerzôk Ha­los­perm as­say al­kal­ma­zá­sá­val ha­tá­roz­ták meg si­ker­te­len asz­szisz­tált rep­ro­duk­ci­ós tech­ni­kák (ART) után a hí­mi­var­sej­tek DNS-frag­men­tá­ci­ó­ját (SDF), és 30% ered­mény fel­ett az em­lí­tett kom­bi­nált ke­ze­lést al­kal­maz­ták. Elem­zik mun­ká­juk­ban a ter­hes­sé­gi ered­mé­nye­ket, és iro­dal­mi át­te­kin­tést ad­nak az an­ti­o­xi­dáns ke­ze­lés je­len­le­gi ál­lá­sá­ról. 

BE­VE­ZE­TÉS

A há­zas­sá­gok meg­kö­ze­lítôleg 15%-ában (Kopp Má­ria or­szá­gos rep­re­zen­ta­tív vizs­gá­la­ta sze­rint ez az arány a 26–35 éves nôk kör­ben 19,1%, ami azt je­len­ti, hogy a há­zas nôk egyö­tö­dé­nek volt egy évig ered­mény­te­len­sé­ge a gyer­mek­váll­alás­sal) egy évi, rend­sze­res és vé­de­ke­zés nél­kü­li sze­xu­á­lis élet el­len­ére is si­ker­te­le­nül pró­bál­koz­nak a gyer­mek­váll­alás­sal, ami ko­moly né­pe­se­dés­po­li­ti­kai prob­lé­mát is je­lent. A gyer­mek­te­len­ség hát­te­ré­ben mint­egy 40%-ban a fér­fi in­fer­ti­li­tá­sa áll. A ha­gyo­má­nyos on­dó­vá­la­dék-ana­lí­zis (eja­ku­lá­tum­tér­fo­gat, sper­mi­um­kon­cent­rá­ció, mo­ti­li­tás és mor­fo­ló­gia) nem min­den eset­ben ad egy­ér­tel­mû fel­vi­lá­go­sí­tást a hí­mi­var­sej­tek bi­o­ló­gi­ai „erôssé­gérôl”, és meg­le­hetôsen ala­csony pre­dik­tív ér­té­kek­kel bír a meg­ter­mé­ke­nyítô-ké­pes­ség elôjel­zé­sérôl, il­let­ve a meg­ter­mé­ke­nyí­tést kö­vetô, fér­fi­e­re­de­tû emb­ri­ó­fejlôdé­si za­va­rok­ról, a be­ágya­zó­dá­si hi­bák­ról (re­pe­a­ted imp­lan­ta­ti­on fa­i­lu­re: RIF), a ha­bi­tu­á­lis ve­té­lé­sekrôl (re­cur­rent spon­ta­ne­o­us abor­tio: RSA) és az új­szü­lött eset­le­ges apai ere­de­tû fejlôdé­si rend­el­len­es­sé­ge­irôl. A hi­bás DNS-sel bí­ró sper­mi­um ké­pes meg­ter­mé­ke­nyí­te­ni az oocy­tát és in­teg­rá­lód­ni az emb­ri­o­ná­lis ge­nom­ba, és így ve­zet a DNS-rep­li­ká­ció, transzk­rip­ció és transz­lá­ció za­va­rá­hoz az emb­ri­ó­­fejlôdés so­rán, to­váb­bá a mag­za­ti vesz­te­ség­hez és szü­le­tés utá­ni be­teg­sé­gek­hez. Nem vé­let­len, hogy a szub­fer­ti­lis pá­rok gyer­me­ke­i­nél na­gyobb fejlôdé­si rend­el­len­es­sé­gi gya­ko­ri­sá­got kö­zöl­nek akár spon­tán, akár asszisz­tált rep­ro­duk­ci­ós tech­ni­kák al­kal­ma­zá­sá­val jött lét­re a vá­ran­dós­ság (615).  To­váb­bi  ko­moly  prob­lé­mát  je­lent, hogy a sper­mi­um  örö­kítô  anya­gá­nak  oxi­da­tív  ká­ro­so­dá­sa  (leggyak­rab­ban  apai  do­hány­zás  kö­vet­kez­té­ben)  az  utód­nál  gyer­mek­kor­ban  ma­lig­nus fo­lya­ma­tok ki­fejlôdé­sé­hez ve­zet­het, de oka le­het  az  au­tiz­mus,  bi­po­lá­ris  be­teg­ség,  csont­fejlôdé­si rend­el­len­es­sé­gek ki­a­la­ku­lá­sá­nak is (28132239).

 

Egy­re na­gyobb szám­ban je­len­nek meg köz­le­mé­nyek ar­ról, hogy a sper­mi­u­mok DNS-frag­men­tá­ci­ó­já­nak vizs­gá­la­ta hasz­nos di­ag­nosz­ti­kai esz­köz le­het a fér­fin­fer­ti­li­tás hát­te­ré­nek tisz­tá­zá­sá­ban (303745).

 

A hí­mi­var­sej­tek DNS-ének ká­ro­so­dá­sa min­de­ne­kelôtt az oxi­da­tív stressz (ROS) kö­vet­kez­mé­nye (3). A re­ak­tív gyö­kök vagy re­ak­tív oxi­gé­nin­ter­me­di­e­rek az ae­rob szer­ve­zet­ben jön­nek lét­re en­do­gén úton, va­la­mint külsô ágen­sek ha­tá­sá­ra exo­gén úton. A sza­bad gyö­kök részt vesz­nek szá­mos fi­zi­o­ló­gi­ás fo­lya­mat­ban, mint a kó­ro­ko­zók el­le­ni nem spe­ci­fi­kus vé­de­lem­ben vagy szig­nál transz­duk­ci­ó­ban. Ebbôl egy­ér­tel­mû­en kö­vet­ke­zik, hogy a gyö­kök nem csak ká­ro­sak le­het­nek, sôt, bi­zo­nyos fo­lya­mat­hoz nél­kü­löz­he­tet­le­nek. A szer­ve­zet ezért nem a ROS tel­jes eli­mi­ná­lá­sá­ra tö­rek­szik, ha­nem a meg­fe­lelô pro- és an­ti­o­xi­dáns egyen­súly fenn­tar­tá­sá­ra. Ha az egyen­súly a pro­o­xi­dán­sok fe­lé bil­len, oxi­da­tív stresszrôl be­szé­lünk (2021). 

 

Stressz ha­tá­sá­ra mor­fo­ló­gi­a­i­lag ká­ro­so­dott sej­tek képzôdhet­nek fo­ko­zott apop­tó­zis­sal, de szá­mol­nunk kell az­zal is, hogy a sper­mi­o­ge­ne­zis fo­lya­mán ún. de­fek­tív kro­ma­tin­re­mo­del­ling jön lét­re. A sza­bad gyö­kök ha­tá­sá­ra szá­mos oxi­da­tív ter­mék ke­let­kez­het. A cu­kor­fosz­fát­gyû­rû ká­ro­so­dá­sa frag­men­tá­ló­dás­hoz, bá­zis­vesz­tés­hez és szál­tö­rés­hez ve­zet­het, de ma­gá­ban fog­lal­ja a DNS-mo­le­ku­la-bá­zis­pár ke­reszt­kö­té­se­i­nek mó­do­sí­tá­sát,  a  nuk­le­in­sav­ha­sí­tást  (a  ki­ja­ví­tat­lan ti­min-gli­kol  blok­kol­ja  a  rep­li­ká­ci­ót,  így  po­ten­ci­á­li­san le­tá­lis a sejt­re néz­ve),  a  bá­zis­hid­ro­xi­lá­ci­ót, il­let­ve bá­zis­mo­di­fi­ká­ci­ók (5-hid­ro­xi-dU, 5-hid­ro­xi-dC, ti­min-gli­kol, ura­cil-gli­kol stb.) lét­re­jöt­tét is.

 

A DNS-ká­ro­so­dás vizs­gá­la­ta már hosszú ide­je fel­is­mert in­di­ká­to­ra a sej­tek le­ta­li­tá­sá­nak a kü­lön­bözô  bi­o­ló­gi­ai  la­bo­rok­ban.  Ez  a  sper­mi­u­mok­ban sincs más­képp. A ga­mé­ták DNS-ká­ro­so­dá­sa „egész­sé­ges” in­di­ká­to­ra a sejt be­teg­sé­gé­nek, ezért igen fon­tos, hogy meg­ter­mé­ke­nyí­tés­re csak jó minôsé­gû  hí­mi­var­sejt ke­rül­jön fel­hasz­ná­lás­ra, me­gelôzvén az ART ré­vén fo­gant új­szü­löt­tek fejlôdé­si rend­el­len­es­sé­gét (4). Ezért nem sza­bad szem elôl té­vesz­te­ni, hogy a kü­lön­bözô be­a­vat­ko­zá­sok (in­sze­mi­ná­ció: IUI, in vit­ro fer­ti­li­zá­ció: IVF, int­ra­ci­top­laz­ma­ti­kus sper­mi­um in­ji­ci­á­lás: ICSI ) elôtt a fér­fi­ga­mé­ták meg­fe­lelô bi­o­ló­gi­ai tesz­ten/tesz­te­ken es­se­nek át.

 

Saj­nos, a sper­mi­u­mok igen cse­kély ja­ví­tó me­cha­niz­mus­sal ren­del­kez­nek a DNS-ká­ro­so­dás kor­rek­ci­ó­ját il­letôen, ame­lyek akár a jó minôsé­gû do­nors­per­mi­u­mok­ban  is  meg­ta­lál­ha­tók  (36).  Nem könnyû azon­ban a ká­ro­so­dás kü­szöb­szint­jét meg­ha­tá­roz­ni a ke­ze­lé­sek ki­me­ne­te­lét il­le­tôen. Ami azon­ban biz­tos­nak tû­nik, hogy az eja­ku­lá­tum ru­tin ana­lí­zi­se er­re al­kal­mat­lan (1927).

 

Az an­ti­o­xi­dáns vé­del­mi rend­szer több kom­po­nensbôl áll, amely­nek egyik cso­port­ja a kis mo­le­ku­la­tö­me­gû an­ti­o­xi­dán­sok cso­port­ja. Eb­be a ka­te­gó­ri­á­ba tar­toz­nak a nem en­zim tí­pu­sú, kis mo­le­ku­lá­jú ve­gyü­le­tek, ame­lyek vé­de­nek az oxi­génbôl ke­let­kezô re­ak­tív in­ter­me­di­e­rek to­xi­kus ha­tá­sá­val szem­ben. Az an­ti­o­xi­dán­sok kö­re tág, ide so­rol­ha­tó min­den olyan anyag, amely az oxi­dá­lan­dó szubszt­rát­nál ala­cso­nyabb kon­cent­rá­ci­ó­ban van je­len, még­is szig­ni­fi­kán­san csök­ken­ti vagy me­gelôzi a szubszt­rát oxi­dá­ci­ó­ját. Az an­ti­o­xi­dáns ve­gyü­le­tek le­het­nek ví­zol­dé­ko­nyak vagy li­pi­dol­dé­ko­nyak. Ily­nek pl. a D-, E-, K-, A-vi­ta­min, a cisz­te­in, cisz­te­a­min, az urát, a glu­ta­ti­on stb. Az an­ti­o­xi­dán­sok több­fé­le ha­tás­me­cha­niz­mus­sal mû­köd­het­nek. Az E-vi­ta­min az ini­ci­á­ci­ót gá­tol­ja, a C-vi­ta­min lánc­meg­sza­kí­tó, és se­gít re­ge­ne­rál­ni a to­ko­fe­rolt (1).

 

Az el­múlt évek­ben több köz­le­mény je­lent meg ar­ról is, hogy idi­o­pat­hi­ás oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­os­per­mia (iO­AT) ese­tén az FSH al­kal­ma­zá­sa nö­ve­li a ter­hes­sé­gi rá­tát int­ra­ci­top­laz­ma­ti­kus sper­mi­u­min­ji­ci­á­lás­kor, de azt is meg­fi­gyel­ték, hogy nem  a  sper­mi­u­mok  szá­ma  vagy  fény­mik­ro­szkóp­pal na­tí­van lát­ha­tó minôsé­ge ja­vult a ke­ze­lés ha­tá­sá­ra, ha­nem más tí­pu­sú hí­mi­var­sejt-funk­ció ja­vu­lá­sá­ról van szó (911). Az rFSH-ke­ze­lés­kor töb­bek kö­zött ja­vult a sper­mi­um­kon­den­zá­ció, amely a ter­hes­sé­gi rá­ta nö­ve­ke­dé­sé­nek hát­te­ré­ben áll­hat (23).

 

Je­len­leg  több  teszt  is  ren­del­ke­zé­sünk­re  áll  a sper­mi­u­mok DNS-ká­ro­so­dá­sá­nak tesz­te­lé­sét il­letôen. Ilye­nek töb­bek kö­zött a DNS-szál tö­ré­sét vizs­gá­ló Co­met as­say, a sper­mi­umk­ro­ma­tin szer­ke­ze­ti as­say (SCSA: sperm chro­ma­tin struc­tu­re as­say), az ak­tu­á­lis DNS-ká­ro­so­dást iga­zo­ló Tu­nel as­say és a sper­mi­umk­ro­ma­tin disz­per­zi­ó­ját,  il­let­ve  DNS-frag­men­tá­ci­ó­ját  vizs­gá­ló  Ha­lo­sperm as­say.

 

Je­len mun­kánk­ban a Ha­los­perm as­say-vel, az an­ti­o­xi­dáns és rFSH-ke­ze­lés­sel szer­zett sze­rény ta­pasz­ta­la­ta­ink­ról kí­vá­nunk be­szá­mol­ni.

 

 

Anyag és mód­szer

A Ha­los­perm as­say-t az elem­zett pe­ri­ó­dus alatt 73 be­teg­nél vé­gez­tük el a kö­vet­kezô in­di­ká­ció alap­ján: 1. 10% vagy alat­ti hya­lu­ron bin­dig as­say (HBA); 2. tel­jes fer­ti­li­zá­ci­ós hi­ba ICSI/PI­CSI után; 3. ala­csony, 20% alat­ti  fer­ti­li­zá­ci­ós in­dex (FI <20%), IVF/ ICSI/PI­CSI után; 4. frag­men­tált emb­ri­ók ma­gas ará­nya (ha a fe­le­ség nem volt idôsebb 42 év­nél); 5. is­mé­telt be­ágya­zó­dá­si za­var (RIF) és ha­bi­tu­á­lis ve­té­lés (RSA), vagy is­métlôdô ké­mi­ai (szubk­li­ni­kai) ter­hes­ség ese­tén. A Ha­los­perm vizs­gá­la­tot me­gelôzôen a pá­ci­en­sek­nél ci­to­ge­ne­ti­kai, 5 mil­lió/ml sper­mi­um­kon­cent­rá­ció  alatt  Y  kro­mo­szó­ma  mik­ro­de­lé­ció (AZF), szá­mos eset­ben cisz­tás fib­ró­zis (CFTR) gén­mu­tá­ció, hor­mo­ná­lis (FSH, LH, pro­lak­tin és tesz­tosz­te­ron, SHBG), új­ab­ban a MTHFR/ho­mo­cisz­te­in vizs­gá­lat is tör­tént. A fel­so­rolt in­di­ká­ci­ók alap­ján el­vé­ge­zett teszt al­kal­ma­zá­sá­val, ha 30% vagy na­gyobb ará­nyú DNS-frag­men­tá­ci­ót ta­lál­tunk, an­ti­o­xi­dáns és ez­zel pár­hu­za­mo­san re­kom­bi­náns FSH (rFSH: Go­nal F Pen–Merck-Se­ro­no  Eu­ro­pe)  ke­ze­lést  kezd­tünk  el,  majd emel­ke­dett SDF (Sperm DNA Frag­men­ta­ti­on) ese­tén két hó­nap múl­va meg­is­mé­tel­tük a vizs­gá­la­tot, és a ja­vu­lás után vé­gez­tük el az újabb IVF/ICSI be­a­vat­ko­zást.

 

Sper­mi­u­melôké­szí­tés

A Ha­los­perm vizs­gá­lat­hoz a 2-3 na­pos ön­meg­tar­tóz­ta­tás  után  masz­tur­bá­ció  ré­vén,  ste­ril edény­be le­a­dott min­tát el­fo­lyó­so­dá­sig, kb. 30 per­cig 37 °C-on tá­rol­juk. Az el­fo­lyó­so­dott eja­ku­lá­tu­mot  mak­rosz­kó­pos  elem­zés  (mennyi­ség, pH, szín, szag) után fény­mik­ro­szkóp alatt Mak­ler-kam­rá­ban, 200-szo­ros na­gyí­tás alatt vizs­gál­juk meg. A sper­mi­um-mo­ti­li­tást, -kon­cent­rá­ci­ót, -mor­fo­ló­gi­át a WHO ér­vé­nyes kri­té­ri­u­mai alap­ján ér­té­kel­jük (46).

 

A pre­pa­rá­lás­hoz 37 °C-ra elôme­le­gí­tett SA­GE (Co­o­per­Sur­gi­cal, USA) mé­di­u­mo­kat hasz­ná­lunk. Kú­pos cent­ri­fu­gacsôbe 1,5 ml 90%-os Pu­re­Cep­ti­on-t mé­rünk (SA­GE ART-2100 Pu­re­Cep­ti­on 100% Iso­to­nic So­lu­ti­on), amely fö­lé óva­to­san 1,5-2 ml eja­ku­lá­tu­mot ré­teg­zünk LAL tesz­telt fecs­kendô se­gít­sé­gé­vel. (Nor­mo­zo­os­per­mia ese­tén egy­ré­te­gû [90%], oli­go­zo­os­per­mia ese­tén két­ré­te­gû [80%–40%], míg oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­o­s­per­mia (OAT) ese­tén há­rom­ré­te­gû [80%–60%-40%] Pu­re­Cep­ti­ont hasz­ná­lunk.) Majd 500 g-vel 20 per­cig cent­ri­fu­gál­juk ki­len­dülôfe­jû cent­ri­fu­gá­val. Ezt kö­vetôen fecs­kendôvel lesz­ív­juk a Pu­re­Cep­ti­ont és a sze­mi­ná­lis plaz­mát, vi­gyáz­va ar­ra, hogy a képzôdött üle­dé­ket ne za­var­juk fel. Az üle­dé­ket 3-5 ml Qu­inn’s Sperm Was­hing me­di­um­mal  (SA­GE ART-1006, Qu­inn’s Sperm Was­hing  Me­di­um)  re­szusz­pen­dál­juk.  Újabb cent­ri­fu­gá­lás  kö­vet­ke­zik  20  per­cig  500 g-vel, majd óva­to­san el­tá­vo­lít­juk a fel­úszót, és a ma­radt üle­dék fö­lé óva­to­san 0,2-0,4 ml Qu­inn’s Ad­van­ta­ge Fer­ti­li­za­ti­on Me­di­u­mot (SA­GE ART-1021 Qu­inn’s Ad­van­ta­ge Fer­ti­li­za­ti­on (HTF) Me­di­um) ré­teg­zünk, és 37° C-on, 5% CO2 mel­lett 30 per­cig in­ku­bál­juk. Az idô le­tel­te után a fe­lül­úszót fecs­kendôvel lesz­ív­juk és a Ha­los­perm vizs­gá­lat­hoz  meg­fe­lelô  kon­cent­rá­ci­ó­ra  (5–10 mil­lió per ml) hí­gít­juk, ha ez szük­sé­ges.

 

Ha­los­perm vizs­gá­lat

A vizs­gá­la­tot gyá­ri kit­tel vé­gez­zük (Ha­lo­tech DNA SL, Spa­in). Elsô lé­pés­ként a vizs­gá­lat­hoz szük­sé­ges aga­róz­gélt old­juk fel úgy, hogy Ep­pen­dorf-csôben 37 °C-os víz­fürdôbe he­lyez­zük 5 perc­re. A gél­hez 25 µl-t szusz­pen­dá­lunk az elôké­szí­tett sper­mi­um­min­tá­ból. Pi­pet­tá­val 14 vagy  20 µl-es  csep­pet  te­szünk  tárgy­le­mez­re, ame­lyet 18x18 mm-es vagy 22x22 mm-es fedôle­mez­zel ta­ka­runk le. Vízs­zin­tes hely­zet­ben tör­ténô hû­tés (4 °C, 5 perc) után óva­to­san le­húz­zuk a fedôle­mezt. Elôké­szít­jük a de­na­tu­rá­ci­ós ol­da­tot (AD), ami­hez 80 µl acid-de­na­tu­rá­ci­ós ol­da­tot ol­dunk fel 10 ml desz­til­lált víz­ben. Eb­ben me­rít­jük el a gélt tar­tal­ma­zó tárgy­le­mezt 7 perc­re, utá­na pe­dig 25 perc­re a li­zá­ló ol­dat­ban (LS). Majd bô desz­til­lált víz­zel va­ló mo­sás és szá­rí­tás után al­ko­ho­los áz­ta­tás kö­vet­ke­zik 3x2 per­cig, 70%-90-100%-os etil-al­ko­hol­ban. A szo­bahômér­sék­le­ten tör­ténô szár­adás után 6 per­cig eo­zin­nal (pi­ros), majd 6 per­cig Azur B (kék) fes­ték­kel fest­jük. A vi­zu­a­li­zá­ció és a klasszi­fi­ká­ció fény­mik­ro­szkóp alatt tör­té­nik 200-szo­ros na­gyí­tá­son. A ha­lo­pat­tern („gló­ri­a­min­ta”) erôssé­gétôl függôen a sper­mi­u­mo­kat öt ka­te­gó­ri­á­ba so­rol­juk: 1. nagy ha­lo (BH); 2. köz­epes ha­lo (MH); 3. kis ha­lo (SH); 4. nincs ha­lo (NH) és vé­gül: 5. de­ge­ne­rált hí­mi­var­sejt  (1. ábra).

Az elsô két ka­te­gó­ria (BH, MH) rep­re­zen­tál­ja a jó minôsé­gû, míg az SH, NH és a de­ge­ne­rált  hí­m­-i­var­sejt a rossz minôsé­gû, pa­to­ló­gi­ás, frag­men­tált DNS-û sper­mi­u­mo­kat. Az ered­ményt (SDF= Sperm DNA Frag­men­ta­ti­on) a „jó” és a „rossz” minôsé­gû sper­mi­u­mok szá­za­lé­kos ará­nyá­val jel­le­mez­zük 200 hí­mi­var­sejt meg­szá­mo­lás után (SDF=5% ér­te­lem­sze­rû­en azt je­len­ti, hogy a sper­mi­u­mok 5 szá­za­lé­ká­ban frag­men­tált az örö­kítô anyag). A gyá­ri aján­lás alap­ján a 30%, vagy e fel­et­ti SDF-û pá­ci­en­se­ket ke­zel­jük, két hó­na­pig na­pi 1000 mg vi­ta­min-C és -E per os adá­sá­val, és a sa­ját mód­sze­rünk sze­rint he­ti két al­ka­lom­mal 50-50 NE re­kom­bi­náns fol­li­ku­lus sti­mu­lá­ló  hor­mont  (rFSH-Go­nal F Pen)  is  ada­gol­tunk sub­cu­tan a be­te­gek­nek. A két hó­nap el­tel­té­vel kont­roll Ha­los­perm-vizs­gá­la­tot vég­zünk, és ja­vu­lás ese­tén a fe­le­ség kont­rol­lált pe­te­fé­szeks­ti­mu­lá­ci­ós ke­ze­lé­se és az ult­ra­hang­ve­zé­relt fol­li­ku­lus­punk­ció után el­vé­gez­tük az ICSI-t és az emb­ri­ót­ransz­fert.

 

 

Ered­mé­nyek

A 73 fér­fi pá­ci­ens­nél el­vég­zett Ha­los­perm-vizs­gá­lat­kor 13 eset­ben ta­lál­tunk emel­ke­dett, 30% fel­et­ti SDF-ér­té­ket. Ezek­ben az ese­tek­ben az el­fo­ga­dott gyá­ri aján­lás alap­ján na­pi 1000 mg E vi­ta­min­nal és 1000 mg C-vi­ta­min­nal (re­tard) ke­ze­lést  in­dí­tot­tunk  el,  ki­e­gé­szít­ve – iro­dal­mi  át­te­kin­tés után – he­ti két al­ka­lom­mal ada­golt szub­ku­tán 50-50 NE re­kom­bi­náns FSH-in­jek­ci­ó­val (Go­nal F Pen). Két hó­na­pos te­rá­pia után 8 be­teg­nél vé­gez­tünk kont­roll­vizs­gá­la­tot. Hat eset­ben az SDF-ér­ték 30% alá csök­kent, két eset­ben nem lát­tunk ja­vu­lást, ezért to­váb­bi két hó­na­pig foly­tat­tuk a ke­ze­lés. Kont­roll­vizs­gá­lat­kor az SDF-ér­ték ezek­ben az ese­tek­ben is 30% alá csök­kent (A cikk írá­sá­nak idôpont­já­ban öt fér­fi­nél nem tud­tuk a kont­rollt el­vé­gez­ni, mert még nem járt le a ke­ze­lé­si idô, vagy nem je­lent­kez­tek a pá­ci­en­sek a vizs­gá­lat el­vég­zé­sé­re.) A kor­rek­ció után a fe­le­ség kont­rol­lált pe­te­fé­szeks­ti­mu­lá­ci­ó­ja in­dult el cik­lussze­lek­ci­ót kö­vetôen, majd a fol­li­ku­lu­sok ult­ra­hang­ve­zé­relt punk­ci­ó­ja és a pe­te­sej­tek mik­ro­ma­ni­pu­lá­ci­ó­val tör­ténô meg­ter­mé­ke­nyí­té­se (ICSI vagy PI­CSI), és a jó minôsé­gû emb­ri­ók transz­fer­je (át­lag­ban 1,9 emb­rió/ke­zelt cik­lus), míg a szám­fel­et­ti jó minôsé­gû emb­ri­ó­kat vit­ri­fi­kál­tuk.

 

A 60 vizs­gált pár­nál – akik­nél az SDF nem esett kó­ros  tar­to­mány­ba –  az  as­say  ered­mé­nyé­nek bir­to­ká­ban  ja­va­solt  élet­mód­vál­tás­nak  (test­tö­meg-csök­ken­tés, do­hány­zás el­ha­gyá­sa, kör­nye­ze­ti  ha­tá­sok  mi­ni­ma­li­zá­lá­sa  stb.),  a fenn­ál­ló gyul­la­dás sza­ná­lá­sá­nak is kö­szön­hetôen 22 ter­hes­ség (36,6%) fo­gant meg, és csu­pán 2 vá­ran­dó­ság végzôdött meg­ké­sett ve­té­lés­sel. A cikk írá­sa­kor 10 ter­hes­ség fe­jezôdött be egész­sé­ges új­szü­lött meg­szü­le­té­sé­vel, míg 11 vá­ran­dós­ság még fo­lya­mat­ban van. Há­rom eset­ben int­akt ter­hes­ség jött lét­re a ke­ze­lés­sel kor­ri­gált pá­rok­nál (3/8) (1. táblázat).

 

Az el­vég­zett vizs­gá­la­tok fejlôdé­si rend­el­len­es­sé­get nem iga­zol­tak sem az új­szü­löt­tek­nél, sem a fo­lya­mat­ban lévô vá­ran­dó­sá­gok ru­tin ge­ne­ti­kai szû­ré­sé­nek al­kal­má­val.

 

 

Meg­be­szé­lés

Az eja­ku­lá­tum ana­lí­zi­se­kor szá­mos la­bo­ra­tó­ri­u­mi mu­ta­tó­val ta­lál­koz­ha­tunk, ame­lyek az oxi­da­tív stressz ve­szé­lyét ve­tik fel. Ilye­nek pél­dá­ul a sze­gé­nyes sper­mi­um­mo­ti­li­tás, a te­ra­to­zo­os­per­mia, a ke­rek­sej­tek (le­u­kocy­ták) ma­gas szá­ma és a fo­ko­zott visz­ko­zi­tás. De gon­dol­nunk kell oxi­da­tív  ká­ro­so­dás­ra,  ha  sze­gé­nyes  sper­mi­um­memb­rán-„in­teg­ri­tást” lá­tunk HOS-teszt al­kal­má­val, ha ala­csony fer­ti­li­zá­ci­ós in­de­xet ta­lá­lunk IVF-kor, va­la­mint ha csök­kent sper­mi­um­mo­ti­li­tást  (=18 órás túl­élés)  az  IVF  (af­ter over­night) reg­ge­lén. A ká­ro­so­dás je­le le­het a sze­gé­nyes blas­tocys­ta fejlôdés (slow ra­te), il­let­ve az ala­csony blas­tocys­ta sco­re, ha a nôi fak­tor (kor­függô meddôség és/vagy csök­kent ová­ri­um re­zerv [DOR]) ki­zár­ha­tó  (43).

 

Vi­ta­min- és an­ti­o­xi­dáns­pót­lás

Az emel­ke­dett ho­mo­cisz­te­in­szint az oxi­da­tív stressz egyik „mar­ke­re”, amely to­váb­bi vizs­gá­la­tot is igé­nyel, min­de­nek elôtt a me­ti­lén­tet­ra­hid­ro­fo­lát-re­duk­táz (MTHFR) gén vizs­gá­la­tát. Fol­sav­val, me­ta­fo­lin­nal, B6- és B12-vi­ta­min­nal tör­ténô ke­ze­lés nor­ma­li­zál­hat­ja a ho­mo­cisz­te­in­szin­tet ak­kor, ha en­nek hát­té­ré­ben az MTHFR C677T gén ho­mo- vagy he­te­ro­zi­gó­ta mu­tá­ci­ó­ja áll.

 

Kö­zel 40 azon köz­le­mé­nyek szá­ma, ame­lyek az an­ti­o­xi­dáns­ke­ze­lés és a sper­mi­um­pa­ra­mé­te­rek vál­to­zá­sa, va­la­mint a ter­hes­sé­gi rá­ta össze­füg­gé­se­it elem­zik; ezek kö­zül szá­mos a pros­pek­tív, ran­do­mi­zált, pla­ce­bo­kont­rol­lált ta­nul­mány. A sta­tisz­ti­ku­sok és a me­ta­a­na­lí­zis­sel fog­lal­ko­zók egyes cik­kek­ben leg­fel­jebb a vizs­gált be­teg­szá­mot érin­tik kri­ti­ká­val.  Nap­ja­ink­ban még az sem dönt­hetô el egy­ér­tel­mû­en, hogy pon­to­san mi­lyen tí­pu­sú an­ti­o­xi­dáns­ke­ze­lés ha­tá­sos a se­mi­na­lis plaz­má­ban lévô ROS-ha­tás ki­vé­dés­re, mert er­re a min­den­na­pok­ban hasz­nál­ha­tó ol­csó teszt kel­le­ne, amely saj­nos még nem áll ren­del­ke­zé­sünk­re (26).

 

Az E-vi­ta­min és a sze­lén egy­üt­tes adá­sa, vagy csu­pán az E-vi­ta­min ada­go­lá­sa ké­pes a sper­mi­um-DNS minôsé­gét ja­ví­ta­ni (2440). Ér­de­kes­ség, hogy a hí­mi­var­sej­tek­ben lévô al­fa-to­ko­fe­rol-kon­cent­rá­ció füg­get­len a se­mi­na­lis plaz­má­ban lévô E-vi­ta­min-szinttôl, ugyan­ak­kor a mo­ti­li­tás szá­za­lé­kos ará­nya szig­ni­fi­kán­san össze­függ a sper­mi­um­ban lévô al­fa-to­ko­fe­rol kon­cent­rá­ci­ó­já­val (41). Egy má­sik ta­nul­mány, amely­ben 97 egész­sé­ges, nem do­hány­zó fér­fi vett részt azt iga­zol­ta, hogy az E-vi­ta­min­ban gaz­dag táp­lál­ko­zás ja­vít­ja a  hí­mi­var­sej­tek  minôsé­gét,  min­de­nek  elôtt  a prog­resszív moz­gá­sú sper­mi­u­mok szá­mát és az össz­mo­ti­list (16).

 

A se­mi­na­lis plaz­má­ban a C-vi­ta­min kon­cent­rá­ci­ó­ja 10-szer ma­ga­sabb, mint a szé­rum­ban. Min­da­mel­lett a C-vi­ta­min a le­gerôsebb an­ti­o­xi­dáns, kü­lö­nö­sen ak­kor, ha pe­ro­xil gyö­kök van­nak je­len. Ami­kor az eja­ku­lá­tum­ban ROS-túl­ter­melôdés van, vagy pyos­per­mia áll fenn, az asz­kor­bin­sav kon­cent­rá­ci­ó­ja szig­ni­fi­kán­san csök­ken (2829). Ez­zel pár­hu­za­mo­san szig­ni­fi­kán­san ma­ga­sabb DNS-frag­men­tá­ci­ós in­dex di­ag­nosz­ti­zál­ha­tó azok­ban az on­dó­fo­lya­dé­kok­ban, ame­lyek­ben  ala­cso­nyabb  C-vi­ta­min-kon­cent­rá­ció mér­hetô, össze­vet­ve azok­kal, ame­lyek­ben élet­ta­ni vagy ma­ga­sabb asz­kor­bin­sav­szint ta­lál­ha­tó. Ar­ra  azon­ban  a  ke­ze­lés  hosszá­nak  meg­ter­ve­zé­se­kor  fi­gye­lem­mel  kell  len­ni,  hogy  na­pi  1 gramm, vagy e fel­et­ti dó­zis­ban tar­tó­san al­kal­maz­va a C-vi­ta­mint ve­sekô ki­a­la­ku­lá­sá­hoz ve­zet­het (28).

 

Be­te­ge­ink­nél az an­ti­o­xi­dáns ke­ze­lést C- és E-vi­ta­min­ból (1000-1000 mg ) két hó­na­pig al­kal­maz­tuk,  két eset­ben a rom­ló SDF mi­att to­váb­bi két hó­nap­pal tol­dot­tuk meg a te­rá­pi­át. Ve­se­pa­nasz­ról egyik be­te­günk sem szá­molt be, an­nak el­len­ére sem, hogy a na­pi 1 g C-vi­ta­min be­vi­te­le több mint két­sze­re­sé­re eme­li a plaz­ma asz­kor­bin­sav kon­cent­rá­ci­ó­ját. Szá­mos ko­ráb­bi ta­nul­mány is alá­tá­masz­tot­ta meg­fi­gye­lé­sün­ket, hogy a na­pi 1000 mg C-vi­ta­min E-vi­ta­min­nal kom­bi­nál­va ja­vít­ja az on­dó minôsé­gét, a sper­mi­u­mok szá­mát és moz­gá­sát is, ezért erôs do­há­nyos be­teg­nél akár ex ju­van­ti­bus is ajánl­ha­tó (1416).  

 

A C- és E-vi­ta­min in vi­vo szi­ner­giz­mus­ban hat, és így ki­vá­ló­an re­du­kál­ja a pe­ro­xid­gyö­kök sper­mi­u­mok­ra gya­ko­rolt ká­ro­sí­tó ha­tá­sát. A ja­ví­tó ha­tás meg­le­hetôsen gyor­san ala­kul ki, fel­té­ve, hogy a vi­ta­mi­nok ké­pe­sek hoz­zá­fér­ni a hí­mi­var­sej­tek­hez akár az on­dó­fo­lya­dék­ban, akár az epi­didy­mis­ben. Min­dez te­rá­pi­ás ér­té­kû le­het ast­he­no­zo­os­per­mi­á­ban, hi­szen az on­dó ma­gas ROS-tar­tal­ma ká­ro­sít­ja a sper­mi­u­mok memb­rán­szer­ke­ze­tét, ki­ala­kít­va a moz­gásp­rob­lé­mát. Meg­jegy­zendô azon­ban, hogy a ká­ro­sí­tás pon­tos me­cha­niz­mu­sa még nem is­mert.

 

Min­de­zek­kel el­len­tét­ben Rolf és mtsai pla­ce­bo­kont­rol­lált ta­nul­má­nyuk­ban 8 hé­tig na­pi 1 g asz­kor­bin­sav és 800 mg E-vi­ta­min be­vi­te­le mel­lett nem ta­lál­tak ja­vu­lást sem ast­he­no­zo­os­per­mi­á­ban, sem eny­he oli­go­zo­os­per­mi­á­ban. Fel­té­te­lez­ték,  hogy  a  ke­ze­lé­si  idô  rö­vid­sé­ge  játsz­ha­tott sze­re­pet a ha­tás el­ma­ra­dá­sá­ban (34). Egy má­sik ta­nul­mány azon­ban a na­pi per os 1000 mg vi­ta­min-C és -E be­vi­te­lé­nek ked­vezô ha­tá­sát iga­zol­ja. Gre­co és mtsai 64 is­me­ret­len ere­de­tû med­dô­ség­ben 15% fel­et­ti SDF ér­ték­nél kezd­ték el az 1-1 g vi­ta­min-C és -E al­kal­ma­zá­sát fér­fi­ak egyik cso­port­já­nál, míg a má­sik cso­port­ban pla­cé­bót ad­tak. Két hó­na­pi ke­ze­lést kö­vetôen a vi­ta­mi­nok­kal ke­zelt cso­port­ban a DNS-frag­men­tá­ci­ó­val bí­ró sper­mi­u­mok szá­za­lé­kos ará­nya szig­ni­fi­kán­san csök­kent a pla­cé­bó­val ke­zel­tek­kel szem­ben (17). Egy má­sik ta­nul­mány­ba 38 fér­fit von­tak be, akik­nél 15% fel­et­ti DNS frag­men­tá­ci­ót di­ag­nosz­ti­zál­tak az eja­ku­lá­tum­ban, és már egy si­ker­te­len ICSI-be­a­vat­ko­zás meg­tör­tént a pá­rok­nál. A fent le­ír­tak sze­rint két hó­na­pon ke­resz­tül ke­zel­ve a be­te­ge­ket, 29 eset­ben (76%) az an­ti­o­xi­dáns­te­rá­pia je­lentôs re­duk­ci­ót ho­zott lét­re a DNS-frag­men­tá­ci­ó­ban,  és  a  ke­ze­lést  kö­vetô  ICSI-kor 48,2%-os ter­hes­sé­gi és 19,6%-os imp­lan­tá­ci­ós rá­tát ér­tek el (18). To­váb­bi, nem kont­rol­lált ta­nul­má­nyok szin­tén ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tak, hogy a C- és E-vi­ta­min, va­la­mint bé­ta-ka­ro­tin, zink és sze­lén kom­bi­ná­ci­ó­ja re­du­kál­ja a sper­mi­um-DNS ká­ro­so­dá­sát (1232).

 

Nem egy­ér­tel­mû az an­ti­o­xi­dáns ke­ze­lés­nek a ter­hes­sé­gi rá­ta ja­ví­tá­sá­ra ki­fej­tett ha­tá­sa sem. Míg Su­le­i­man és mtsai 6 hó­na­pos ke­ze­lés után a ter­hes­sé­gi rá­ta ro­bosz­tus ja­vu­lá­sát ta­pasz­tal­ták, ad­dig Rolf és mtsai nem ta­lál­tak nö­ve­ke­dést a spon­tán ter­hes­sé­gi ará­nyok­ban (3440). El­len­ben Tre­mel­len és mtsai 2007-ben azt lát­ták, hogy a 3 hó­na­pos an­ti­o­xi­dáns­ke­ze­lés egy­ér­tel­mû­en ja­vít­ja az ICSI-ke­ze­lés ered­mé­nyes­sé­gét (42).

 

A ke­ze­lés ha­tá­sa há­rom fel­té­te­le­zett ja­ví­tó me­cha­niz­mu­son alap­szik. Elôször is, a ru­tin­ban al­kal­ma­zott an­ti­o­xi­dán­sok (C- és E-vi­ta­min, sze­lén, zink) meg­vé­dik a hí­mi­var­sej­te­ket a ROS ká­ros ha­tá­sá­tól. Má­sod­szor, a pa­ral­lel al­kal­ma­zott gyul­la­dás­csök­kentôk re­du­kál­ják a se­mi­na­lis plaz­má­ban lévô le­u­ko­ci­ták ROS-pro­duk­ci­ó­ját. Vé­gül az an­ti­o­xi­dán­sok fo­koz­zák a sper­mi­u­mok pro­ta­min­cso­mag­ját (pro­ta­mi­nok kö­ré csa­vart DNS), ami pe­dig csök­ken­ti a fer­ti­li­zá­ció elôtti de­kon­den­zá­ci­ót (1033).

 

Min­de­zen ke­ze­lé­sek ha­tás­ta­lan­sá­ga ese­tén, te­hát ha a Ha­los­perm as­say ered­mé­nye nem ja­vul, szó­ba jö­het a he­rébôl tör­ténô se­bé­szi sper­mi­um­nye­rés, hi­szen a Ser­to­li-sej­tek re­la­tí­ve véd­ve van­nak a ká­ros oxi­da­tív ha­tá­sok­tól (18).

 

Fol­li­ku­luss­ti­mu­lá­ló hor­mon (FSH)-ke­ze­lés kó­ros Ha­los­perm-ér­ték­nél

Nor­má­lis vagy emel­ke­dett im­mu­no­re­ak­tív FSH szin­tek ta­lál­ha­tók a fér­fi be­te­gek­ben idi­o­pat­hi­ás oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­os­per­mia (iO­AT) ese­tén, amely­nek hát­te­ré­ben rész­ben a Ser­to­li sej­tek funk­ci­ó­za­va­ra  áll­hat,  de  fel­té­te­lez­hetô  az  is, hogy az el­térô FSH izo­for­mok a gli­ko­zi­li­zá­ció kü­lön­bözô fo­kát hoz­zák lé­re, va­la­mint el­térô re­cep­tor kötô ka­pa­ci­tást. A fo­ko­zott sper­mi­um-DNS-ká­ro­so­dás ne­ga­tí­van be­fo­lyá­sol­ja az ART-ke­ze­lés ered­mé­nyes­sé­gét, mint azt szá­mos – rész­ben már em­lí­tett – mun­ka­cso­port iga­zol­ta (736).  Ezek­ben  az  ese­tek­ben  a  re­kom­bi­náns FSH-val (rFSH) tör­ténô ke­ze­lés te­rá­pi­ás ér­té­kû le­het a sper­mi­um­kép ja­vu­lá­sá­ban (9). Ka­misch­ke és mtsai vizs­gá­la­tai azt is iga­zol­ták töb­bek kö­zött, hogy rFSH-val ke­zelt fér­fi be­te­gek­ben szig­ni­fi­kán­san nö­ve­ke­dett a he­re­tér­fo­gat, amely­nek hát­te­ré­ben a ko­rai sper­ma­to­ge­ne­zis fo­ko­zott sti­mu­lá­lá­sa áll­ha­tott (23).

 

Az FSH-nak je­lenôs sze­re­pe van a sper­ma­to­go­ni­u­mok me­i­o­ti­kus és mi­to­ti­kus DNS-szin­té­zi­sé­nek sti­mu­lá­lá­sá­ban a Ser­to­li-sej­tek­re gya­ko­rolt ha­tá­sa ré­vén, ugyan­ak­kor az FSH-val im­mu­ni­zált fér­fi­ak­ban de­fek­tív kro­ma­tin­szer­ke­zet iga­zol­ha­tó. (2531). A rFSH-val tör­ténô ke­ze­lés­kor nö­ve­ke­dett a DNS-kon­den­zá­ció a sper­mi­u­mok­ban (23). Co­la­cur­ci és mtsai azt is egy­ér­tel­mû­en le­ír­ták, hogy  rFSH-te­rá­pi­a­kor je­lenôsen ja­vul a sper­mi­u­mok DNS-in­teg­ri­tá­sa azok­ban az ese­tek­ben, ame­lyek­ben a vizs­gá­lat­kor iO­AT szind­ró­mát iga­zol­tak re­du­kált DFI (DNS Frag­men­tá­ci­ós In­dex=TU­NEL as­say) ér­ték­kel (11).

 

Vizs­gá­la­ta­ink­ban nyolc min­tá­ban ta­lál­tunk fo­ko­zott, 30% fel­et­ti SDF-et, ame­lyek kö­zül 6 eset­ben két hó­nap te­rá­pia után egy­ér­tel­mû ja­vu­lást ér­tünk el an­ti­o­xi­dáns + rFSH kom­bi­nált ke­ze­lés­sel, két fér­fi­nél to­váb­bi két hó­na­pos ke­ze­lést kel­lett foly­tat­ni a ja­vu­lás ér­de­ké­ben. Há­rom pár­nál (3/8) ICSI-t kö­vetôen int­akt ter­hes­ség jött lét­re, ve­té­lés nem kö­vet­ke­zett be.

 

Min­de­zek  alap­ján  meg­áll­apít­hat­juk  – bár  az eset­szám messze­menô kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sá­ra egyelôre al­kal­mat­la­nok, de a kez­de­ti ered­mé­nyek tel­je­sen egy­be­vág­nak a na­gyobb be­teg­szá­mú  vizs­gá­la­tok  ta­pasz­ta­la­ta­i­val  –,  hogy  a nagy  dó­zi­sú  an­ti­o­xi­dáns  ke­ze­lés  re­kom­bi­náns FSH-val kom­bi­nál­va csök­ken­ti a sper­mi­um-DNS „tö­re­de­zett­sé­gét”, és két hó­na­pos ke­ze­lés után je­lentôs ja­vu­lás ér­hetô el az örö­kítô anyag minôsé­gét il­letôen, ami a lét­re­jött int­akt ter­hes­sé­gek szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sé­ben nyil­vá­nul meg (45). Ha a te­rá­pia nem meg­fe­lelô ef­fek­ti­vi­tá­sú, te­hát az SDF-ér­ték nem csök­ken 30% alá, ak­kor to­váb­bi két hó­nap­pal meg­hosszab­bít­ha­tó. Meg­jegy­zendô, hogy a te­rá­pi­a­re­zisz­tens ese­tek­ben a Ser­to­li-sej­tek egyéb sú­lyos funk­ci­ó­za­va­rát kell fel­té­te­lez­nünk.

 

Mit ja­va­sol­ha­tunk fo­ko­zott DNS-frag­men­tá­ció ese­tén a fér­fi­ak­nak? Min­de­nek elôtt a do­hány­zás el­ha­gyá­sát, a ká­vé­fo­gyasz­tás csök­ken­té­sét, el­hí­zás ese­tén di­é­tát, ha a BMI 30 ttkg/m2  fel­ett van, a test­tö­meg 5–8%-os re­duk­ci­ó­ját. Mi­ni­ma­li­zál­ni kell a kör­nye­ze­ti ha­tá­so­kat: a hô (di­rekt scro­ta­lis hôha­tás), a pol­le­nek, a to­xi­nok, a kü­lön­bözô ere­de­tû su­gár­zá­sok ex­po­zí­ci­ó­ját, és ez­zel pár­hu­za­mo­san to­váb­bi kör­nye­ze­ti ká­ros ha­tá­sok mi­ni­ma­li­zá­lá­sá­ra  kell  tö­re­ked­ni.  A  chlamy­dia-, mycop­las­ma-, ure­ap­las­ma-fertôzést cél­zot­tan ke­zel­ni szük­sé­ges, és ne ri­ad­junk vissza a se­bé­szi ke­ze­léstôl sem: he­re­visszér­kor va­ri­cec­to­mia vég­zé­sét ja­va­sol­juk, hi­szen a hí­mi­var­sej­tek­ben a DNS- in­teg­ri­tást ja­vít­ja. A vi­ta­mi­nok (C- és E-vi­ta­min) és nyo­me­le­mek (sze­lén, zink stb.), va­la­mint a gyul­la­dá­sel­le­nes ke­ze­lés csök­ken­ti a le­u­ko­ci­ták ROS-ter­me­lé­sét.

 

Ha min­de­zen ke­ze­lé­sek ha­tás­ta­la­nok, ak­kor szó­ba jö­het a se­bé­szi sper­mi­um­nye­rés (ME­SA: Mic­ros­co­pic  Epi­didy­mal  Sperm  As­pi­ra­ti­on;  TE­SE:Tes­ti­cu­lar Sperm Ext­rac­ti­on) el­vég­zé­se. De a si­ker to­váb­bi fel­té­te­le, hogy az ál­ta­lunk al­kal­ma­zott la­bo­ra­tó­ri­u­mi tech­ni­ká­kat, mint iat­ro­gén oxi­da­tív stresszt (pre­pa­rá­lá­si idô, cent­ri­fu­gá­lás, VOC [vo­la­ti­le or­ga­nic com­po­und=il­lé­kony szer­ves ve­gyü­let], stb.) is fo­lya­ma­to­san re­du­kál­juk.

 

Össze­fog­lal­va: az in­fer­ti­li­tis há­zas­sá­gok fér­fi tag­ja­i­nak meg­kö­ze­lítôleg 25%-ában fi­gyel­hetô meg emel­ke­dett  SDF-ér­ték, meg­lepô azon­ban, hogy  ezen  cso­port  tag­ja­i­nak  10%-a  nor­má­lis sper­ma­tog­ram­mot pro­du­kál. Így a sper­mi­um-DNS frag­men­tá­ci­ó­já­nak vizs­gá­la­ta füg­get­len és ki­e­gé­szítô vizs­gá­lat az on­dó­fo­lya­dék­ban lévô sper­mi­u­mok kon­cent­rá­ci­ó­já­nak, mor­fo­ló­gi­á­já­nak és mo­ti­li­tá­sá­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa mel­lett, és a na­pi gyó­gyí­tás­ban jól hasz­no­sít­ha­tó tá­maszt ad a meddôség­ke­ze­lés­sel fog­la­ko­zó szak­em­be­rek si­ke­res mun­ká­já­hoz

 

Irodalomjegyzék:1. Agar­wal A.: Ro­le of an­ti­o­xi­dants in tre­at­ment of ma­le in­fer­ti­lity: an over­vi­ew of the li­te­ra­tu­re. RBM On­li­ne 8/6. 616–627. 2004.
2. Ait­ken RJ, De Iu­li­is GN.: Va­lue of DNA in­teg­rity as­says for fer­ti­lity eva­lu­a­ti­on. Soc Rep­rod Fer­til Suppl. 65. 81–92. 2007.
3. Ait­ken RJ, De Iu­li­is GN. és mtsai.: Analy­sis of the re­la­ti­ons­hips bet­we­en oxi­da­ti­ve stress, DNA da­ma­ge and sperm vi­ta­lity in a pa­ti­ent po­pu­la­ti­on: de­ve­lop­ment of di­ag­nos­tic cri­te­ria. Hum. Rep­rod. 25. 2415–2426. 2010.
4. Ba­sa­te­mur E, Sutc­lif­fe A.: Fol­low-up of child­ren born af­ter ART. Pla­cen­ta. 29 (Suppl B). 135–40. 2008.
5. Bel­loc S.: Ef­fect of ma­ter­nal and pa­ter­nal age on preg­nancy and mis­car­ri­a­ge ra­tes af­ter int­ra­u­te­ri­ne in­se­mi­na­ti­on. RBM On­li­ne. 17/3. 392– 397. 2008.
6. Bel­va F, De Schrij­ver F. és mtsai.: Ne­o­na­tal out­co­me of 724 child­ren born af­ter ICSI using non-eja­cu­la­ted sperm. Hum Rep­rod. 26(7). 1752– 1758. 2011.
7. Ben-Ra­fa­el Z, Far­hi J. és tmsai.: Fol­lic­le sti­mu­la­ting hor­mo­ne tre­at­ment for men with idi­o­pat­hic oli­go­te­ra­to­ast­he­no­zo­os­per­mia be­fo­re in vit­ro fer­ti­li­za­ti­on: the im­pact on sperm mic­rost­ruc­tu­re and fer­ti­li­za­ti­on po­ten­ti­al. Fer­til Ste­ril. 73. 24–30. 2000.
8. Bun­gum M, Bun­gum L. és mtsai.: Sper­ma­to­zoa DNA da­ma­ge me­a­su­red by sperm chro­ma­tin struc­tu­re as­say (SCSA) and birth cha­rac­te­ris­tics in child­ren con­ce­i­ved by IVF and ICSI. Int. J. And­rol. 35. 485–490. 2012.
9. Ca­rop­po EE, Ni­e­der­ber­ger C. és mtsai.: Re­com­bi­nant hu­man fol­lic­le-sti­mu­la­ting hor­mo­ne as a pret­re­at­ment for idi­o­pat­hic oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­os­per­mic pa­ti­ents un­der­go­ing int­racy­top­las­mic sperm in­jec­ti­on Fer­til Ste­ril. 80/6. 1398–1403. 2003.
10. Chang HP, Hu­ang SY. és mtsai.: Mo­du­la­ti­on of cyto­ki­ne sec­re­ti­on by gar­lic oil de­ri­va­ti­ves is as­so­ci­a­ted with supp­res­sed nit­ric oxi­de pro­duc­ti­on in sti­mu­la­ted mac­rop­ha­ges. J Ag­ric Fo­od Chem. 53. 2530–2534. 2005.
11. Co­la­cur­ci N, Mon­ti MG. és mtsai.: Re­com­bi­nant Hu­man FSH Re­du­ces Sperm DNA Frag­men­ta­ti­on in Men With Idi­o­pat­hic Oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­os­per­mia. J And­rol. 33/4. 588–593. 2012.
12. Com­ha­i­re FH, Chris­top­he AB. és mtsai.: The ef­fects of com­bi­ned con­ven­ti­o­nal tre­at­ment, oral an­ti­o­xi­dants and es­sen­ti­al fatty acids on sperm bi­o­logy in sub­fer­ti­le men. Pros­tag­lan­dins Le­u­kot Es­sent Fatty Acids. 63. 159–165. 2000.
13. Dar S, Gro­ver SA. és mtsai.: In vit­ro fer­ti­li­za­ti­on–int­racy­top­las­mic sperm in­jec­ti­on out­co­me in pa­ti­ents with a mar­kedly high DNA frag­men­ta­ti­on in­dex (>50%). Fer­til Ste­ril. 100/1. 75- 81. 2013.
14. Daw­son EB, Har­ris WA. és mtsai.: Ef­fect of as­cor­bic acid supp­le­men­ta­ti­on on the sperm qu­a­lity of smo­kers. Fer­til Ste­ril. 58. 1034–1039. 1992.
15. Desmyt­te­re S, De Rycke M. és mtsai.: Ne­o­na­tal fol­low-up of 995 con­se­cu­ti­vely born child­ren af­ter embr­yo bi­opsy for PGD. Hum Rep­rod. 27(1). 288–293. 2012.
16. Es­ken­azi B, Kidd SA. és mtsai.: An­ti­o­xi­dant in­ta­ke is as­so­ci­a­ted with se­men qu­a­lity in he­althy men. Hum Rep­rod. 20. 1006–1012. 2005.
17. Gre­co E, Ia­co­bel­li M. és mtsai.: Re­duc­ti­on of the in­ci­den­ce of sperm DNA frag­men­ta­ti­on by oral an­ti­o­xi­dant tre­at­ment. J And­rol. 26. 349–353. 2005a.
18. Gre­co E, Scar­sel­li F. és mtsai.: Ef­fi­ci­ent tre­at­ment of in­fer­ti­lity due to sperm DNA da­ma­ge by ICSI with tes­ti­cu­lar sper­ma­to­zoa. Hum Rep­rod. 20. 226–230. 2005b.
19. Gu­zick DS, Overst­re­et. és mtsai.: Na­ti­o­nal Co-ope­ra­ti­ve Rep­ro­duc­ti­ve Me­di­ci­ne Net­work. Sperm morp­ho­logy, mo­ti­lity, and con­cent­ra­ti­on in fer­ti­le and in­fer­ti­le men. N. Engl. J. Med. 345. 1388–1393. 2001.
20. Hracs­ko Zs.: Sza­bad gyö­kök sze­re­pe a ne­o­na­to­ló­gi­ai kór­ké­pek­ben. Dok­to­ri (PhD) ér­te­ke­zés. Sze­ged. 2009.
21. http://www2.sci.u-sze­ged.hu/fo­ko­za­tok/PDF/Hracs­ko_Zsu­zsan­na/disszer­ta­cio_HZS.pdf
22. Ji BT, Shu XO. és mtsai.: Pa­ter­nal ci­ga­ret­te smo­king and the risk of child­ho­od can­cer among offsp­ring of nons­mo­king mot­hers. J. Natl. Can­cer Inst. 89. 238–244. 1997.
23. Ka­misch­ke A, Beh­re HM. és mtsai.: Re­com­bi­nant hu­man fol­lic­le sti­mu­la­ting hor­mo­ne for tre­at­ment of ma­le idi­o­pat­hic in­fer­ti­lity: a ran­do­mi­zed, do­ub­le-blind, pla­ce­bo-cont­rol­led, cli­ni­cal tri­al. Hum Rep­rod. 13. 596–603. 1998.
24. Kes­kes-Am­mar L, Fe­ki-Chak­ro­un N. és mtsai.: Sperm oxi­da­ti­ve stress and the ef­fect of an oral vi­ta­min E and se­le­ni­um supp­le­ment on se­men qu­a­lity in in­fer­ti­le men. Arch And­rol. 49. 83–94. 2003.
25. Krish­na­murthy H, Ku­mar KMP. és mtsai.: Al­te­ra­ti­ons in sperm cha­rac­te­ris­tics of fol­lic­les­ti­mu­la­ting hor­mo­ne (FSH)-im­mu­ni­zed men are si­mi­lar to tho­se of FSH-dep­ri­ved in­fer­ti­le ma­le bon­net mon­keys. J And­rol. 21. 316–327. 2000.
26. Lan­za­fa­me F.: Oxy­da­ti­ve stress and me­di­cal an­ti­o­xi­dant tre­at­ment in ma­le in­fer­ti­lity. RBM On­li­ne.19/5. 638–659. 2009.
27. Le­fièvre L, Be­du-Ad­do K. és mtsai.: Co­un­ting sperm do­es not add up any mo­re: ti­me for a new equ­a­ti­on? Rep­ro­duc­ti­on. 133. 675–684. 2007.
28. Le­vi­ne M, Conry-Can­ti­le­na C, Wang Y.: Vi­ta­min C phar­ma­co­ki­ne­tics in he­althy vo­lun­te­ers: ev­iden­ce for a re­com­men­ded di­e­tary al­lo­wan­ce. Pro­ce­e­dings of the Na­ti­o­nal Aca­demy of Sci­en­ces (USA) 93. 3704–3709. 1996.
29. Le­wis SE, Ster­ling ES, Yo­ung IS, Thomp­son W.: Com­pa­ri­son of in­di­vi­du­als an­ti­o­xi­dants of sperm and se­mi­nal plas­ma in fer­ti­le and in­fer­ti­le men. Fer­til Ste­ril. 67. 142–147. 1997.
30. Le­wis SE, Ait­ken RJ.: DNA da­ma­ge to sper­ma­to­zoa has im­pacts on fer­ti­li­za­ti­on and preg­nancy. Cell Tis­sue Res. 322. 33–41. Epub 2005 No­vem­ber 3, Re­vi­ew. 2005.
31. Liu CH, Tsao HM. és mtsai.: DNA frag­men­ta­ti­on, mi­to­chond­ri­al dysfunc­ti­on and chro­mo­so­mal ane­up­lo­idy in the sper­ma­to­zoa of oli­go­ast­he­no­te­ra­to­zo­os­per­mic ma­les. J As­sist Rep­rod Ge­net. 21. 119–126. 2004.
32. Me­ne­zo YJ, Ha­zo­ut A. és mtsai.: An­ti­o­xi­dants to re­du­ce sperm DNA frag­men­ta­ti­on: an unex­pec­ted ad­ver­se ef­fect. RBM On­li­ne. 14. 418–421. 2007.
33. Pfe­i­fer H, Con­rad M. és mtsai.: Iden­ti­fi­ca­ti­on of a spe­ci­fic sperm nuc­lei se­le­no­enzy­me ne­ces­sary for pro­ta­mi­ne thi­ol cross-lin­king du­ring sperm ma­tu­ra­ti­on. FA­SEB J. 15. 1236–1238. 2001.
34. Rolf C, Co­o­per TG. és mtsai.: An­ti­o­xi­dant tre­at­ment of pa­ti­ents with ast­he­no­zo­os­per­mia or mo­de­ra­te oli­go­ast­he­no­zo­os­per­mia with high-do­se vi­ta­min C and vi­ta­min E: a ran­do­mi­zed, pla­ce­bo-cont­rol­led, do­ub­le-blind study. Hum Rep­rod. 14. 1028–1033. 1999.
35. Ross C, Mor­ris A. és mtsai.: A syste­ma­tic re­vi­ew of the ef­fect of oral an­ti­o­xi­dants on ma­le in­fer­ti­lity RBM On­li­ne. 20. 711–723. 2010.
36. Si­mon L, Brun­borg G. és mtsai.: Cli­ni­cal sig­ni­fi­can­ce of sperm DNA da­ma­ge in as­sis­ted rep­ro­duc­ti­on out­co­me. Hum Rep­rod. 25(7). 1594–1608. 2010.
37. Si­mon L, Le­wis SE.: Sperm DNA da­ma­ge or prog­res­si­ve mo­ti­lity: which one is the bet­ter pre­dic­tor of fer­ti­li­za­ti­on in vit­ro? Syst Bi­ol Rep­rod Med. 57. 133–138. 2011.
38. Song GJ, Nor­kus EP, Le­wis V.: Re­la­ti­ons­hip bet­we­en se­mi­nal as­cor­bic acid and sperm DNA in­teg­rity in in­fer­ti­le men. Int J And­rol. 29. 569–575. 2006.
39. So­ra­han T, Pri­or P. és mtsai.: Child­ho­od can­cer and pa­ren­tal use of to­bac­co: de­aths from 1971 to 1976. Br J Can­cer. 76. 1525–1531. 1997.
40. Su­le­i­man SA, Ali ME. és mtsai.: Li­pid pe­ro­xi­da­ti­on and hu­man sperm mo­ti­lity: pro­tec­ti­ve ro­le of vi­ta­min E. J And­rol. 17. 530–537. 1996.
41. The­rond P, Au­ger J. és mtsai.: Alp­ha­to­cop­he­rol in hu­man sper­ma­to­zoa and se­mi­nal plas­ma: re­la­ti­ons­hips with mo­ti­lity, an­ti­o­xi­dant enzy­mes and le­u­kocy­tes. Mol Hum Rep­rod. 2. 739–744. 1996.
42. Tre­mel­len K, Mi­a­ri G. és mtsai.: A ran­do­mi­sed cont­rol tri­al exa­mi­ning the ef­fect of an an­ti­o­xi­dant (Me­ne­vit) on preg­nancy out­co­me du­ring IVF-ICSI tre­at­ment. Aust N Z J Obs­tet Gyna­e­col. 47. 216–221. 2007.
43. Tre­mel­len K.: Oxi­da­ti­ve stress and ma­le in­fer­ti­lity – a cli­ni­cal pers­pec­ti­ve. Hum Rep­rod Up­da­te.14. 243–258. 2008.
44. Tunc O.: Imp­ro­ve­ment in sperm DNA qu­a­lity using an oral an­ti­oxy­dant the­rapy. RBM On­li­ne. 18/6. 76-768, 2009.
45. Zi­ni A.: Are sperm chro­ma­tin and DNA de­fects re­le­vant in the cli­nic? Syst. Bi­ol. Rep­rod. Med. 57. 78–85. 2011.
46. World He­alth Or­ga­ni­za­ti­on. WHO La­bo­ra­tory Ma­nu­al for the Exa­mi­na­ti­on and Pro­ces­sing of Hu­man Se­men, 5th edn. Ge­ne­va. World He­alth Or­ga­ni­za­ti­on. 2010.

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!