Szorongás és depresszió az első alkalommal jelentkező férfiak között

a gyermektelenség hosszának függvényében

Szerző: Pász­tor Nor­bert Tö­re­ki An­na­má­ria Szöllősi Já­nos Pál At­ti­la

Az ön­kén­te­len gyer­mek­te­len­ség nagy pszi­chés ter­het ró­hat  a  meddő  pár  női  és  fér­fi  tag­já­ra egya­ránt. Vizs­gá­la­tunk­ba 105 olyan fér­fit von­tunk be, aki gyer­mek­te­len­ség mi­att első al­ka­lom­mal  je­lent­ke­zett  in­té­ze­tünk  and­ro­ló­gi­ai am­­bu­lan­ci­á­ján and­ro­ló­gi­ai vizs­gá­lat­ra. A pá­ci­en­sek a be­le­egye­zé­sük után komp­lex szo­ci­o­de­mog­rá­fi­ai kérdőívet töl­töt­tek ki: Spi­el­ber­ger-fé­le ál­la­pot/szo­ron­gás kérdőívet (STAI), il­let­ve Beck-fé­le dep­resszió-kérdőívet (BDI). A pá­ci­en­sek át­lag­élet­ko­ra 33,3 év (23–54 év) volt. A gyer­mek­te­len­ség hossza át­la­go­san 16,6 hó­nap­nak (0–96 hó­nap) adó­dott. A STAI ered­mé­nye át­la­go­san 33,5 pont, a BDI ered­mé­nye át­la­go­san 2,4 pont volt. A BDI ered­mé­nye szig­ni­fi­káns kor­re­lá­ci­ót mu­ta­tott a gyer­mek­te­len­ség ide­jé­vel (p=0,016, rho: 0,238). Az eny­he dep­resszi­ós  ál­la­po­tot  jelző  ered­mé­nyek  szig­ni­fi­kán­san na­gyobb szám­ban for­dul­tak elő a hos­z­­szabb ide­je (>12 hó­nap) gyer­mek­te­len pá­rok fér­fi­tag­ja­i­nál (p=0,003). Ugyan­ilyen össze­füg­gé­sek a szo­ron­gás vo­nat­ko­zá­sá­ban nem vol­tak ki­mu­tat­ha­tó­ak.  Ered­mé­nye­ink  alap­ján  fon­tos kö­vet­kez­te­tés, hogy gyer­mek­te­len pá­rok fér­fi­tag­ja­i­nál  a  dep­resszió  a  gyer­mek  utá­ni  vágy hosszá­nak függ­vé­nyé­ben már a le­gelső med­dősé­gi ki­vizs­gá­lás al­kal­má­val ki­mu­tat­ha­tó té­nyező.

Be­ve­ze­tés

Meddőség­nek ne­vez­zük azt az ál­la­po­tot, ami­kor gyer­me­ket óhaj­tó rend­sze­res sze­xu­á­lis élet el­len­ére egy év alatt nem jön lét­re ter­hes­ség (Papp, 1999).  A  fej­lett  or­szá­gok­ban  a  pá­rok meg­kö­ze­lítőleg 9%-a szem­be­sül az in­fer­ti­li­tás prob­lé­ma­kö­ré­vel  (Stöb­lel-Rich­ter, 2005),  míg Ma­gyar­or­szá­gon az ön­kén­te­le­nül gyer­mek­te­len pá­rok ará­nyát 15%-ra be­csü­lik (Papp, 1999). Mi­vel az utó­d­­­nem­zés mind egyé­ni, mind kul­tu­rá­lis szem­pont­ból kulcs­fon­tos­sá­gú,, az ezen a té­ren ta­pasz­talt ne­héz­ség ko­moly pszi­chés ter­het ró­hat a meddő pár mind­két tag­já­ra (Kah­ya­og­lu, 2015; Chi­af­fa­ri­no 2011). Sok eset­ben ezek a pá­ci­en­sek a meddőség  meg­élé­sét  éle­tük  leg­na­gyobb  mér­té­kű  stresszel  já­ró  ese­mé­nyé­nek tart­ják (Fre­e­man, 1985). Mind a nem­zet­kö­zi, mind a ha­zai iro­da­lom­ban egy­ér­tel­mű­en ki­mu­ta­tott,  hogy  az  ön­kén­te­len  gyer­mek­te­len­ség meg­ta­paszt­alá­sá­val fo­ko­zó­dik a szo­ron­gás, a dep­resszió  előfor­du­lá­sa,  ez­zel  pár­hu­za­mo­san csök­ken az élet­minőség ér­zé­se  (Cse­re­pes, 2014;  El Kis­si, 2013). Az  utób­bi időben vég­zett kli­ni­kai ku­ta­tá­sok cél­jai közt a nők pszi­chés el­té­ré­sei mel­lett a fér­fi­ak dep­resszi­ós és szo­ron­gá­sos tü­ne­tei is előtér­be ke­rül­tek (Chi­af­fa­ri­no, 2011;  Wich­man, 2011).  Ugyan­ak­kor ezek­ben a vizs­gá­la­tok­ban a meddő pá­rok már va­la­mi­lyen asszisz­tált rep­ro­duk­ci­ós el­já­rás­ban ré­sze­sül­tek. Je­len  ku­ta­tá­sunk  cél­ja  a  szo­ron­gás  és  dep­resszió  fel­mé­ré­se  volt  olyan  fér­fi­ak  kö­ré­ben, akik éle­tük le­gelső meddősé­gi ki­vizs­gá­lá­sá­ra je­lent­kez­tek, így az eset­le­ges pszi­chés el­té­ré­sük elsősor­ban a gyer­mek­te­len­ség kö­vet­kez­mé­nyé­nek tart­ha­tó.

Anyag és mód­szer

Fel­mé­ré­sün­ket  a  Sze­ge­di  Tu­do­má­nye­gye­tem Szü­lé­sze­ti és Nőgyó­gyá­sza­ti Kli­ni­ka And­ro­ló­gi­ai  Am­bu­lan­ci­á­ján  vé­gez­tük  2013. 09. 01– 2014. 02. 01. kö­zött. A ku­ta­tás­ba olyan fér­fi­a­kat von­tunk be, akik gyer­mek­te­len­ség mi­att and­ro­ló­gi­ai  vizs­gá­lat­ra  je­lent­kez­tek,  és  ko­ráb­ban sem­mi­lyen meddőség­hez köt­hető vizs­gá­la­ton nem vet­tek részt (első je­lent­kezők). A pá­ci­en­sek  a  tá­jé­koz­ta­tá­su­kat  kö­vetően  be­le­egyező nyi­lat­ko­za­tot ír­tak alá, majd a ka­pott kérdőívet ön­ál­ló­an töl­töt­ték ki. A kérdőív első ré­sze szo­ci­o­de­mog­rá­fi­ai kér­dé­se­ket tar­tal­ma­zott. Ezt kö­vetően a pá­ci­en­sek­nek 1-től 10-ig ter­jedő ská­lán kel­lett meg­je­löl­ni­ük, hogy a vizs­gá­lat mennyi­re vi­se­li meg őket lel­ki­leg. A kérdőív to­váb­bi ré­szé­ben egy Spi­el­ber­ger-fé­le ál­la­pot/szo­ron­gás kérdőív  (STAI)  ma­gyar  ad­ap­tá­ci­ó­ját  (Si­pos, 1978), va­la­mint egy Beck-fé­le dep­resszió kér­dőívet (BDI) (Ágos­ton, 2001) kel­lett ki­töl­te­ni­ük. A kérdőívek ki­ér­té­ke­lé­sét pszi­cho­ló­gus vé­gez­te (T. A.). Az ered­mé­nyek sta­tisz­ti­kai  elem­zé­sét  Kol­mo­go­rov-Smir­nov teszt­tel, Spe­ar­man-fé­le kor­re­lá­ci­ós vizs­gá­lat­tal, va­la­mint Pe­ar­son-fé­le kor­re­lá­ci­ó­val  vé­gez­tük.  Szig­ni­fi­káns­nak  a p=<0,05 ér­té­ket vet­tük. A sta­tisz­ti­kai szá­mí­tá­sok SPSS 17.0 (SPSS Sta­tis­tics, Chi­ca­go, IL, USA) se­gít­sé­gé­vel tör­tén­tek. Ku­ta­tá­si pro­to­kol­lun­kat a Re­gi­o­ná­lis Ku­ta­tá­se­ti­kai Bi­zot­tág jó­vá­hagy­ta.

Ered­mé­nyek

A vizs­gá­lat időszak­ban a kérdőívet össze­sen 105 pá­ci­ens töl­töt­te ki. Mind­össze­sen 4 olyan al­ka­lom adó­dott, ami­kor a pá­ci­ens nem vál­lal­ta a ku­ta­tás­ban va­ló rész­vé­telt. Az át­lag­élet­kor 33,3 év (23–54) volt, a gyer­mek­te­len­ség át­la­gos hosz­sza 16,6 hó­nap (0–96). Az ál­ta­lá­nos szo­ci­o­de­mog­rá­fi­ai  ada­to­kat  az  I. táb­lá­zat  tar­tal­maz­za. 1–10-ig  ter­jedő  ská­lán  a  pá­ci­en­sek  át­la­go­san 2,48-nak je­löl­ték meg a lel­ki meg­ter­he­lést, amell­vel a meddőség jár. Ezt a ská­lát 95 sze­mély töl­töt­te ki ér­té­kel­hető mó­don. A BDI  ered­mé­nye  át­la­go­san  2,4  pont  volt.  A  BDI tesz­tet 104 sze­mély töl­töt­te  ki  ér­té­kel­hető  mó­don. A  lel­ki  meg­ter­helt­ség és a BDI ered­mé­nyek a min­tá­ban nem kö­vet­ték a nor­mál el­osz­lást. Mind­két mu­ta­tó szig­ni­fi­kán­san kor­re­lált az in­fer­ti­li­tás hosszá­val (lel­ki meg­vi­selt­ség: p=0,018, kor­re­lá­ci­ós ko­ef­fi­ci­ens=0,242; BDI: p=0,016, kor­re­lá­ci­ós ko­ef­fi­ci­ens=0,238). A STAI vizs­gá­lat át­la­go­san 33,5 pon­tos ered­ményt adott, a tesz­tet 96 sze­mély töl­töt­te ki ér­té­kel­hető mó­don. A pont­szá­mok a nor­mal el­osz­lást kö­vet­ték, a STAI ér­ték nem mu­ta­tott össze­füg­gést  a  gyer­mek­te­len­ség  hosszá­val (p=0,109, kor­re­lá­ci­ós ko­ef­fi­ci­ens: 0,166). A BDI tesz­tet ki­töltők kö­zött (104 pá­ci­ens) össze­sen 5 eset­ben eny­he fo­kú dep­resszi­ót (BDI: 10–20 kö­zött) di­ag­nosz­ti­zál­tunk. A  dep­resszi­ós  ese­tek  előfor­du­lá­sa  szig­ni­fi­káns össze­füg­gést mu­ta­tott a gyer­mek­te­len­ség hosszá­val (p=0,003). 13 hó­nap­nál rö­vi­debb gyer­mek­te­len­sé­gi  időszak­kal  je­lent­kező  pá­ci­en­sek  kö­zött dep­resszi­ó­val já­ró eset nem for­dult elő. Ha­son­ló­kép­pen  meg­vizs­gál­tuk  a  kó­ros  mér­té­kű  szo­ron­gás­sal  (49  fel­et­ti  STAI)  já­ró  ese­tek  elosz­lá­sát. 5  ilyen  pá­ci­enst di­ag­nosz­ti­zál­tunk,  ugyan­ak­kor  a  kó­ros  mér­té­kű  szo­ron­gás  és  az in­fer­ti­li­tás  ide­je  közt  nem  adó­dott  szig­ni­fi­káns  össze­füg­gés (p=0,807).  Ered­mé­nye­in­ket  az  1. áb­ra összeg­zi. (1. áb­ra) (1. táblázat)

Meg­be­szé­lés

Iga­zolt, hogy a meddőség ál­tal oko­zott stressz és dep­resszió a pár női tag­ját na­gyobb mér­ték­ben érin­ti  (Cse­re­pes, 2014;  El Kis­si, 2013;  Pe­ter­son, 2014). En­nek el­len­ére nem el­ha­nya­gol­ha­tó a fér­fi­a­kat érintő pszi­chés el­té­ré­sek in­ci­den­ci­á­ja sem. Nem­zet­kö­zi vizs­gá­la­tok­ban az asszisz­tált rep­ro­duk­ci­ós el­já­rá­sok alatt a fér­fi­ak kö­ré­ben a ma­jor dep­resszió ará­nya 4,3-15,3% kö­zött vál­to­zik (Pe­ter­son, 2014; Hol­ley, 2015). Ezek­ben a fel­mé­ré­sek­ben olyan sze­mé­lyek vet­tek részt, akik va­la­mi­lyen  meddősé­gi  ke­ze­lés­ben  ré­sze­sül­tek.  Nem meg­fe­lelő azok­nak a ta­nul­má­nyok­nak a szá­ma, ahol asszisz­tált rep­ro­duk­ci­ós el­já­rás­ban nem ré­sze­sülő pá­rok pszi­chés stá­tu­sza ke­rült fel­mé­rés­re (Gre­il, 2010). Be­teg­anya­gunk első and­ro­ló­gi­ai vizs­gá­lat­ra je­lent­kező fér­fi­ak­ból tevődött össze, így vé­le­mé­nyünk sze­rint ered­mé­nye­ink a gyer­mek­te­len­ség meg­élé­sé­nek ha­tá­sa­it job­ban tük­rö­zik. Más­részt fon­tos té­nyező, hogy a gyer­mek­te­len­ség  oka  be­fo­lyá­sol­ja  a  dep­resszió előfor­du­lá­sát.  Is­mert,  hogy  a  fér­fi  ere­de­tű meddőség ha­tá­sa ki­fe­je­zet­tebb a fér­fi lel­ki ál­lapo­tá­ra (Nach­ti­gall, 1992). Vizs­gá­la­tunk­ban ez a ha­tás sem je­le­nik meg. Pá­ci­en­se­ink kö­zött köz­epes vagy sú­lyos fo­kú dep­resszió nem for­dult  elő,  míg  eny­he  dep­resszi­ót  (BDI  ér­ték 10–20 kö­zött) 4,8%-ban ta­lál­tunk. Ered­mé­nye­ink  rá­vi­lá­gí­ta­nak  ar­ra,  hogy  a  dep­resszió előfor­du­lá­sa,  il­let­ve  a  dep­resszi­ós  kü­szö­böt még nem el­érő BDI pont­szá­mok a gyer­mek­te­len­ség időtar­ta­má­val ará­nyo­san nö­ve­ked­nek.  Ku­ta­tá­sunk  ezál­tal  vá­lasz­ként  szol­gál­hat ar­ra a  kér­dés­re,  hogy  a  dep­resszió  meg­je­le­né­sét csak a meddősé­gi ke­ze­lés­sel já­ró meg­ter­he­lés, vagy  akár  ma­ga  a  gyer­mek­te­len­ség  ide­jé­nek hossza  is  be­fo­lyá­sol­ja  (Gre­il, 2010). Ugyan­ak­kor  ha­son­ló  össze­füg­gé­se­ket  a  fér­fi­pá­ci­en­sek  szo­ron­gá­sá­val  kap­cso­lat­ban  nem  si­ke­rült  iga­zol­nunk. Más szerzők ki­mu­tat­ták, hogy IVF ke­ze­lés­ben ré­sze­sülő fér­fi­ak kö­ré­ben a szo­ron­gás  je­lentős  té­nyező  (Be­a­u­re­pa­i­re, 1994; Re­is, 2013), ér­té­ke a po­pu­lá­ci­ós  át­la­got  meg­ha­lad­ja.  Ma­gyar­or­szá­gon  a  fér­fi­ak  kö­ré­ben  a  po­pu­lá­ci­ós  át­lag STAI 38,4 (±10,66) (Si­pos, 1978), ez­zel szem­ben a mi min­tánk­ban 33,5-nek adó­dott  ez  a  pont­szám.  Egy­ér­tel­mű,  hogy  az  asszisz­tált  rep­ro­duk­ció  kap­csán  vég­zett  ki­vizs­gá­lás és ke­ze­lés so­rán a lel­ki meg­ter­he­lés fo­ko­zó­dik, a pá­ci­en­sek pár­kap­cso­la­ta 14%-ban a te­rá­pia fo­lya­mán fel­bom­lik (Mar­tins, 2014). A fo­lya­mat  kez­de­tén  je­len­lévő  lel­ki  té­nyezők  pre­dik­tív  je­lentősé­gű­ek  a pár­kap­cso­lat  ki­me­ne­te­lét  il­letően  (Mar­tins, 2014). Az el­mon­dot­tak alap­ján ért­hető, hogy a szak­sze­rű pszi­chés ve­ze­tés  egy­re  fon­to­sabb  sze­re­pet  tölt  be  a meddő  pá­rok  el­lá­tás­ban  (Ha­kim, 2012).  Vizs­gá­la­tunk­kal be­bi­zo­nyí­tot­tuk, hogy a dep­res­z­szió előfor­du­lá­sá­val már az in­fer­ti­li­tás ki­vizs­gá­lá­sá­nak első, kez­de­ti lé­pé­sé­nél is szá­mol­ni kell. A pá­ci­ens ke­ze­lé­se en­nek tu­da­tá­ban kell, hogy tör­tén­jen, már csak azért is, mert a pá­ci­en­sek vé­le­mé­nye sze­rint az em­pa­ti­kus hoz­zá­ál­lás a ma­gas szin­tű egész­ség­ügyi el­lá­tás egyik is­mér­ve (Dan­cet, 2010).

 

Irodalomjegyzék:Ágos­ton G., Szi­li I.: Di­ag­nosz­ti­kus kérdőívek és tü­net­becs­lé­si ská­lák. (Fü­re­di) J., Né­meth A., Ta­ris­ka P.: A pszi­chi­át­ria ma­gyar ké­zi­köny­ve. Me­di­ci­na, Bu­da­pest) 2001 Be­a­u­re­pa­i­re J, Jo­nes M et al.: Psycho­so­ci­al ad­just­ment to in­fer­ti­lity and its tre­at­ment: ma­le and fe­ma­le res­pon­ses at dif­fe­rent sta­ges of IVF/ET tre­at­ment. J Psycho­som Res 38(3):229–240;1994 Chi­af­fa­ri­no F, Bal­di­ni MP et al.: Pre­va­len­ce and in­ci­den­ce of dep­res­si­ve and an­xi­o­us symptoms in co­up­les un­der­go­ing as­sis­ted rep­ro­duc­ti­ve tre­at­ment in an Ita­li­an in­fer­ti­lity de­part­ment. Eur J Obs­tet Gyne­col Rep­rod Bi­ol 158(2):235–241;2011 Cse­re­pes R. E, Kőrö­si T és mtár­sai: A meddőség­gel össze­függő élet­minőség jel­lemzői ma­gyar pá­rok­nál. Orv He­til 155(20):783–788;2014 Dan­cet E.A, Spi­es­sen C et al.: Tes­ti­cu­lar bi­opsy be­fo­re ART: the pa­ti­ents’ pers­pec­ti­ve on the qu­a­lity of ca­re. Hum Rep­rod 25(12):3072–3082;2010 El Kis­si Y, Romd­ha­ne A. B et al.: Ge­ne­ral psycho­pat­ho­logy, an­xi­ety, dep­res­si­on and self-es­te­em in co­up­les un­der­go­ing in­fer­ti­lity tre­at­ment: a com­pa­ra­ti­ve study bet­we­en men and wo­men. Eur J Obs­tet Gyne­col Rep­rod Bi­ol. 167(2):185–189;2013 Fre­e­man E. W, Bo­xer A. S et al.: Psycho­lo­gi­cal eva­lu­a­ti­on and sup­port in a prog­ram of in vit­ro fer­ti­li­za­ti­on and embr­yo trans­fer. Fer­til Ste­ril 43(1):48–53;1985 Gre­il A. L, Sla­u­son-Ble­vins K. et al.: The ex­pe­ri­en­ce of in­fer­ti­lity: a re­vi­ew of re­cent li­te­ra­tu­re. So­ci­ol He­alth Illn 32(1):140–162,2010 Ha­kim L. Z, New­ton C. R et al.: Eva­lu­a­ti­on of pre­pa­ra­tory psycho­so­ci­al co­un­sel­ling for me­di­cally as­sis­ted rep­ro­duc­ti­on. Hum Rep­rod 27(7):2058-2066;2012 Hol­ley S. R, Pasch L. A et al.: Pre­va­len­ce and pre­dic­tors of ma­jor dep­res­si­ve di­sor­der for fer­ti­lity tre­at­ment pa­ti­ents and the­ir part­ners. Fer­til Ste­ril pii: S0015-0282(15)00140-5. doi: 10.1016/j.fertns­tert.2015.02.018. [Epub ahe­ad of print]; 2015 Kah­ya­og­lu Sut H., Bal­kan­li Kap­lan P.: Qu­a­lity of li­fe in wo­men with in­fer­ti­lity via the Fer­ti­QoL and the Hos­pi­tal An­xi­ety and Dep­res­si­on Sca­les. Nurs He­alth Sci 17:84–89;2015 Mar­tins M.V, Cos­ta P. et al.: Ma­ri­tal sta­bi­lity and re­part­ne­ring: in­fer­ti­lity-re­la­ted stress tra­jec­to­ri­es of un­suc­cess­ful fer­ti­lity tre­at­ment. Fer­til Ste­ril 102(6):1716–1722;2014 Nach­ti­gall R. D, Bec­ker G. et al.: The ef­fects of gen­der-spe­ci­fic di­ag­no­sis on men’s and wo­men’s res­pon­se to in­fer­ti­lity. Fer­til Ste­ril 57(1):113–121;1992 Papp Z. (szerk.): A szü­lé­szet-nőgyó­gyá­szat tan­köny­ve. Sem­mel­we­is Ki­adó, Bu­da­pest. 1999 Pe­ter­son B. D, Sej­ba­ek C. S et al.: Are se­ve­re dep­res­si­ve symptoms as­so­ci­a­ted with in­fer­ti­lity-re­la­ted dist­ress in in­di­vi­du­als and the­ir part­ners? Hum Rep­rod. 29(1):76–82;2014 Re­is S., Xa­vi­er M. R. et al.: Psycho­lo­gi­cal im­pact of sing­le and mul­tip­le co­ur­ses of as­sis­ted rep­ro­duc­ti­ve tre­at­ments in co­up­les: a com­pa­ra­ti­ve study. Eur J Obs­tet Gyne­col Rep­rod Bi­ol 171(1):61–66;2013 Si­po, K.: A Sta­te-Tra­it An­xi­ety In­ven­tory (STAI) ma­gyar nyel­vű vál­to­za­tá­val szer­zett első ha­zai ta­pasz­ta­la­tok. (Dancs I.: 75 éves a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Pszi­cho­ló­gi­ai In­té­ze­te. MTA Pszi­cho­ló­gi­ai In­té­ze­te, Bu­da­pest) 142–152. 1978 Stö­bel-Rich­ter Y., Be­u­tel M. E et al.: The ’wish to ha­ve a child’, child­less­ness and in­fer­ti­lity in Ger­many. Hum Rep­rod 20(10):2850–2857;2005 Wich­man C. L, Eh­lers S. L et al.: Com­pa­ri­son of mul­tip­le psycho­lo­gi­cal dist­ress me­a­su­res bet­we­en men and wo­men pre­pa­ring for in vit­ro fer­ti­li­za­ti­on. Fer­til Ste­ril 95(2):717–721;2011

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!