A magyar férfiak szexualitása az életközepi válság tükrében

Szerző: Tóth M., Rusz E.

Össze­fog­la­lás
Az el­múlt év­ti­zed­ben bô­vül­tek az is­me­re­tek a sze­xo­ló­gia  te­rü­le­tén,  a  sze­xu­ál­te­rá­pia  se­gít­sé­gé­vel pe­dig le­he­tô­ség nyílt szá­mos, fô­ként lel­ki  ere­de­tû  sze­xu­á­lis  prob­lé­ma  ke­ze­lé­sé­re. Je­len ku­ta­tás té­má­ja is sze­xo­ló­gi­át fog­lal­koz­ta­tó  kér­dés,  az  élet­kö­ze­pi  vál­ság,  más  szó­val  a mid­li­fe cri­sis. A cél­cso­port­ba 30 és 50 év kö­zöt­ti, ma­gyar fér­fi­a­kat vá­lasz­tot­tak be. A vizs­gá­lat­ba be­vont egyé­ne­ket az élet­mi­nô­ség­rôl, az alap­ve­tô szük­ség­le­tek­rôl, a csa­lád­ról, a sze­xu­a­li­tás­ról, a sze­xu­a­li­tás­nak az egyén éle­té­ben be­töl­tött sze­re­pé­rôl és fon­tos­sá­gá­ról kér­dez­ték. A vizs­gá­lat so­rán a szer­zôk a hi­po­té­zi­sük iga­zo­lá­sá­ra  kér­dô­í­vet  ál­lí­tot­tak  össze,  me­lyet  2015 már­ci­u­sá­ban ano­nim mó­don töl­töt­tek ki kö­zép­ko­rú fér­fi­ak az in­ter­ne­ten ke­resz­tül. Össze­sen  557  kér­dô­í­vet  vá­la­szol­tak  meg  így.  Ez  a várt­nál ma­ga­sabb szám tük­rö­zi a vizs­gált té­ma je­len­tô­sé­gét. Meg­le­pô mó­don a vá­lasz­adók több­sé­ge nem a sze­xu­a­li­tást, ha­nem a csa­lá­dot vagy a ha­tal­mat je­löl­te meg leg­fon­to­sabb té­nye­zô­nek az éle­té­ben. Az ered­mé­nye­ket össze­gez­ve a sze­xu­a­li­tás, mint alap­ve­tô szük­ség­let, már a má­so­dik/har­ma­dik  he­lyen  je­le­nik  meg. Ezek  alap­ján  a  csa­lád  –  mint a szo­ros em­be­ri kap­cso­la­tok  szín­te­re – el­sôbb­sé­get  él­vez, hát­tér­be szo­rít­va a sze­xu­a­li­tást. Úgy tû­nik, hogy a meg­kér­de­zett fér­fi­ak a sze­xu­a­li­tást nem te­kin­tik éle­tük kü­lön­ál­ló ré­szé­nek. A szex ak­kor és az ál­tal vá­lik fon­tos­sá, ha az szo­ros, ér­zel­mi­leg gaz­dag  kap­cso­lat  szer­ves  ele­me.  Ab­ban  az eset­ben, ha a fér­fi sze­xu­á­lis éle­te rend­ben van, ki­e­gyen­sú­lyo­zot­tá vá­lik, és na­gyon bol­do­gan éli meg sa­ját fér­fi­as­sá­gát, ami­nek po­zi­tív ha­tá­sa van az élet min­den te­rü­le­té­re.

Be­ve­ze­tés

Je­len vi­lá­gunk egyik jel­leg­ze­tes­sé­ge, hogy a sze­xu­a­li­tást és az élet­kort ki­fe­je­zett ér­dek­lô­dés öve­zi. A mé­dia azt su­gall­ja, hogy a fi­a­tal­ság kon­zer­vá­lá­sa és a kü­lön­le­ges sze­xu­á­lis él­mé­nyek meg­élé­se a leg­fon­to­sabb do­log az éle­tünk­ben. Ne­ga­tív kö­vet­kez­mé­nye, hogy meg­je­len­het­nek lel­ki ere­de­tû be­teg­sé­gek, sze­xu­á­lis prob­lé­mák: ko­rai ma­göm­lés, me­re­ve­dé­si za­var, eja­cu­la­tio re­tar­da, kap­cso­lat­te­rem­té­si prob­lé­mák, li­bi­dó­csök­ke­nés vagy hi­ány.

 

Azon kö­zép­ko­rú, te­hát 45 év fel­et­ti fér­fi­ak, akik éle­tük­ben el­ôször ta­pasz­tal­ják a ko­ráb­ban so­ha át nem élt sze­xu­á­lis za­va­ra­i­kat és eb­bôl fa­ka­dó pár­kap­cso­la­ti vál­sá­gu­kat, szer­vi be­teg­sé­gek ki­zá­rás cél­já­ból or­vos szak­em­ber­hez for­dul­nak. And­ro­ló­gu­sok sze­rint az idô­sö­dô fér­fi hi­po­go­na­diz­mu­sa nem más, mint az öre­ge­dés tü­ne­te­i­nek idô­ben elô­re ho­zott meg­je­le­né­se (110).

 

Bár a csök­kent tesz­tosz­te­ron­szint tü­ne­tei nem spe­ci­fi­ku­sak, a fér­fi­ak disz­kom­fort­ját leg­in­kább a sze­xu­á­lis za­var, a li­bi­dó­csök­ke­nés, a me­re­ve­dé­si za­var és eja­ku­lá­ci­ós prob­lé­mák okoz­zák (231217). Bár a tesz­tosz­te­ron­ke­ze­lés hosszú tá­vú elô­nyei és po­zi­tív ha­tá­sai az idô­sö­dô fér­fi­ak élet­mi­nô­sé­gé­re, fi­zi­kai és szel­le­mi áll­apo­tá­ra még nem bi­zo­nyí­tot­tak, jó­té­kony ha­tás­sal van­nak az and­ro­gén­füg­gô cél­szer­vek­re (46).

 

Ha az or­vo­si ki­vizs­gá­lás után ki­zár­ha­tó a szer­vi prob­lé­ma, ak­kor a sze­xu­á­lis vál­ság meg­ol­dá­sa sze­xu­ál­te­ra­pe­u­ta be­vo­ná­sá­nak se­gít­sé­gé­vel tör­té­nik (151920). A kog­ni­tív te­rá­pi­ás prog­ram cél­ja a hang­súly át­ren­de­zé­se, a ku­dar­cok fe­lül­írá­sa, a si­ker új­bó­li meg­élé­se, a sze­xu­á­lis pil­la­na­tok tö­ké­le­tes át­élé­se, a test­be­széd meg­ta­nu­lá­sa, a part­ner irán­ti ma­xi­má­lis fi­gye­lem, a ne­mi sze­rep­nek meg­fe­le­lô öröm­él­mény biz­to­sí­tá­sa és a fel­me­rü­lô prob­lé­mák rö­vid­re zá­rá­sa.

 

A sze­xu­ál­te­rá­pi­ás mun­ká­ban az Erik­son ál­tal meg­fo­gal­ma­zott élet­sza­ka­szok is­me­re­tei tá­jé­ko­zó­dá­si ala­pot je­len­te­nek, és se­gít­sé­get nyúj­ta­nak meg­ér­te­ni a sze­xu­a­li­tás te­rén fel­me­rü­lô prob­lé­má­kat. Szá­mos kü­lön­fé­le aver­zió lé­te­zik, és az ugyan­azon prob­lé­má­val küsz­kö­dôk, más és más mó­don re­a­gál­nak az adott sze­xu­á­lis prob­lé­má­ra.

 

Az adott élet­sza­kasz­ban, ha az ön­ér­té­ke­lés po­zi­tív, nagy­lel­kû­vé vál­nak, és ké­szek és ké­pe­sek ér­ze­lem­te­li, szo­ros kap­cso­la­tok ki­ala­kí­tá­sá­ra és fenn­tar­tá­sá­ra, meg­bo­csá­tás­ra, elé­ge­det­tek lesz­nek éle­tük­kel (71420). Azon­ban, ha ne­ga­tív as­pek­tu­sok je­lent­kez­nek, be­kö­vet­kez­het a vé­ges­ség­gel, öre­ge­dés­sel, vesz­te­sé­gek­kel va­ló szem­be­sü­lés, és ha va­la­me­lyik élet­sza­kasz­ban ne­héz­ség, sé­rü­lés je­lent­ke­zik, a krí­zis a sze­xu­a­li­tás­ban is ki­éle­zet­teb­bé vá­lik. A fér­fi­ak be­le­es­het­nek ab­ba a csap­dá­ba, hogy az ál­ta­luk ki­tû­zött kül­sô cé­lok­ra fi­gyel­nek, mi­köz­ben az ez­zel pár­hu­za­mo­san meg­je­le­nô sze­xu­á­lis prob­lé­mák hát­tér­be szo­rul­nak  vagy  sze­xu­á­lis  éle­tük  ha­nyat­la­ni kezd. Ugyan­is a fér­fi­a­kat nagy­já­ból negy­ven éves ko­ruk kö­rül el­kez­di fog­lal­koz­tat­ni a kér­dés, hogy va­jon meg­va­ló­sul­tak-e az ál­ma­ik. Ha igen, ak­kor ma­xi­má­li­san elé­ge­det­tek éle­tük­kel. A fel­me­rü­lô ké­te­lyek­re po­zi­tív vá­la­szok szü­let­nek, és így az adott „krí­zis” rö­vid idô alatt le­zá­rul. Ez eset­ben meg­erô­söd­nek ab­ban, hogy jó irány­ba ha­lad­nak, így tel­jes erô­be­do­bás­sal ve­sel­ked­het­nek ne­ki a kö­vet­ke­zô év­ti­ze­dek­nek. Ha ugyan­ak­kor az üres­sé­gér­zet ural­ko­dik el ben­nük, úgy gon­dol­hat­ják, hogy új im­pul­zu­sok­ra, új il­la­tok­ra, új él­mé­nyek­re van szük­sé­gük. Így le­het az, hogy új mun­ka­he­lyet, új po­zí­ci­ót, új pár­kap­cso­la­tot ke­res­nek, vagy új ala­pok­ra he­lye­zik a sze­xu­a­li­tást.

 

A krí­zis­nek ne­ve­zett hely­zet­ben az em­ber­nek szá­mol­nia kell ad­di­gi éle­té­vel, a vár­ha­tó ha­nyat­lá­sá­val, gond­ja­i­val. A krí­zi­sin­ter­ven­ci­ó­nál dön­tô je­len­tô­sé­gû az idô­té­nye­zô. Ha a re­ak­ció kó­ros, ab­ban az eset­ben el­ural­ko­dik az em­be­ren a te­he­tet­len­ség ér­zé­se, cse­lek­vé­sei kap­ko­dó­ak és cél­sze­rût­le­nek lesz­nek. Elô­for­dul­hat, hogy hab­zsol­ni kez­di az éle­tet, sze­xu­á­lis ki­csa­pon­gá­sa­i­val fel­mér­he­tet­len ká­ro­kat okoz sa­ját sze­mé­lyi­sé­gé­ben, pár­kap­cso­la­tá­ban vagy a csa­lá­di élet­ben. Pe­dig tud­juk, hogy a csa­lád a fel­té­tel nél­kü­li, köl­csö­nös sze­re­te­tet, tá­maszt, vé­del­met je­len­tô össze­tar­to­zást, a bol­dog­sá­got, örö­möt, a nyu­gal­mat, meg­ér­tést szim­bo­li­zál­ja. Mind a fér­fi, mind a nô szá­má­ra nél­kü­löz­he­tet­len a ki­e­gyen­sú­lyo­zott csa­lá­di lég­kör. A csa­lád­nak kü­lön­le­ges sze­re­pe van a sze­xu­a­li­tás­ban, hi­szen ge­ne­rá­ci­ó­kon ke­resz­tül örö­kí­ti a fér­fi és a nô ér­té­ke­it, nor­má­it, vi­sel­ke­dé­si sza­bá­lya­it e té­ren is. Az élet­kö­ze­pi vál­ság ne­ga­tív kö­vet­kez­mé­nye­i­vel ez az egyen­súly bo­rul­hat fel.

 

Ha az em­be­ri át­lag­élet­kort vizs­gál­juk az élet­kö­ze­pi krí­zis te­kin­te­té­ben, ak­kor meg­áll­apít­hat­juk, hogy kb. 150 év­vel ez­elôtt a je­len­ség ne­he­zen lett vol­na meg­fi­gyel­he­tô, mi­vel az em­be­ri élet­tar­tam nem ér­te el az élet­kö­ze­pi krí­zis kez­de­tét, az 1850-es évek­ben a vár­ha­tó át­lag­élet­kor 40 év volt. Ma­gyar­or­szá­gon a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai sze­rint 2012-ben 71,5 év a fér­fi­ak át­lag­élet­ko­ra.

 

 

Cél­ki­tû­zés

Nap­ja­ink­ban is vi­ta­tott kér­dés, hogy be­szél­he­tünk-e ál­ta­lá­nos­ság­ban az élet­kö­ze­pi vál­ság je­len­sé­gé­rôl. Az át­lag­élet­kor nö­ve­ke­dé­sé­vel egy idô­ben azon­ban te­ret nyer­nek a kü­lön­bö­zô lel­ki fo­lya­ma­tok, mint pl. a „mid­li­fe cri­sis”. A prob­lé­ma vizs­gá­la­ta hi­ány­pót­ló le­het a szak­má­ban, és vall­juk be, mél­tat­la­nul ke­vés ku­ta­tás fo­lyik ezen a te­rü­le­ten. Je­len fel­mé­rés cél­ja, hogy át­fo­gó ké­pet kap­junk a ma­gyar fér­fi­ak sze­xu­a­li­tá­sá­ról az élet­kö­ze­pi vál­ság tük­ré­ben (20232425).

 

 

Anyag és mód­szer

Ku­ta­tá­sunk­ban  a  kö­zép­ko­rú  ma­gyar  fér­fi­a­kat kér­dez­tük az élet­mi­nô­ség­rôl, a csa­lád­ról, a sze­xu­a­li­tás­ról, a sze­xu­a­li­tás­nak az egyén élet­ben be­töl­tött sze­re­pé­rôl és fon­tos­sá­gá­ról; fel­té­te­lez­ve, hogy a fér­fi­ak éle­té­nek fon­tos­sá­gi sor­rend­jé­ben a csa­lád sze­re­pel az el­sô he­lyen, és a mi­nô­sé­gi élet szo­ros össze­füg­gést mu­tat a sze­xu­a­li­tás­ban meg­élt elé­ge­dett­ség­gel.

 

Hi­po­té­zi­sünk bi­zo­nyí­tá­sá­hoz kér­dô­í­vet ál­lí­tot­tunk össze. A ki­töl­tött kér­dô­í­vek elem­zé­sé­vel, ki­ér­té­ke­lé­sé­vel sze­ret­tünk vol­na bi­zo­nyí­té­ko­kat nyer­ni fel­té­te­le­zé­sünk iga­zo­lá­sá­ra. A kér­dô­í­ve­ket a vá­lasz­adók ma­guk töl­töt­ték ki, in­ter­ne­ten, ano­nim mó­don.

 

A kér­dô­ív két fô rész­bôl állt, az élet kü­lön­bö­zô te­rü­le­te­in és a sze­xu­a­li­tás­ban va­ló meg­elé­ge­dett­ség­re vo­nat­ko­zó kér­dé­sek­bôl; elem­zé­sük­nél 21 szem­pont ke­rült elô­tér­be. A várt­nál ma­ga­sabb, 557 ki­töl­tés azt iga­zol­ta, hogy a kér­dés­fel­te­vés­nek lét­jo­go­sult­sá­ga van.

 

 

Ered­mé­nyek

A fér­fi­ak ál­tal fon­tos­nak tar­tott ér­té­ke­ket rep­re­zen­tá­ló di­ag­ram azt mu­tat­ja, hogy a sze­xu­a­li­tás hát­tér­be szo­rul, a csa­lád és a ha­ta­lom elônyt él­vez (1. ábra).

 

Ta­lán a ha­ta­lom annyit je­lent, hogy ural­ko­dik sa­ját éle­te fel­ett. Ha­ta­lom le­het társ, part­ner fel­ett is, ezért ki­eme­lem a szó po­zi­tív je­len­té­sét: a fér­fi a csa­lád óvó­ja, a pénz elô­te­rem­tô­je, és ha a fér­fi el­ve­szí­ti az ere­jét, ak­kor nem tud­ja be­töl­te­ni ne­mé­nek sze­rep­kö­rét. A vá­la­szok kö­zött a sze­xu­a­li­tás igen cse­kély szá­za­lé­kot ért el, ám azt hisszük, hogy ez a szám nem azt tük­rö­zi, hogy a fér­fi­ak éle­té­ben ez ne len­ne fon­tos kér­dés. A fon­tos­sá­gi sor­rend­re adott vá­la­szok­ból ki­emel­tük a sze­xu­a­li­tás kö­rét, hogy to­váb­bi elem­zé­se­ket vé­gez­hes­sünk: hány fô je­löl­te meg az el­sô, má­so­dik stb. he­lyen. 22 fô sze­rint az el­sô és leg­fon­to­sabb sze­re­pet az éle­té­ben a sze­xu­a­li­tás töl­ti be (2. ábra). 73 fô je­löl­te meg a má­so­dik he­lyen, a har­ma­dik he­lyen 113 fô. Vi­lá­gos­sá vált, hogy a fér­fi­ak­nál az el­sô 3 he­lyen meg­je­le­nik a sze­xu­a­li­tás fon­tos­sá­ga. A csa­lád, mint a szo­ros em­be­ri kap­cso­la­tok szín­te­re, el­sôbb­sé­get él­vez, hát­tér­be szo­rít­va a sze­xu­a­li­tást, mint alap­szük­ség­le­tet. Hu­mán spe­ci­fi­kus tu­laj­don­ság, hogy az em­ber ké­pes a ma­ga­sabb ren­dû cé­lok ér­de­ké­ben idô­sza­ko­san le­mon­da­ni vá­gya­i­ról, hát­tér­be szo­rí­ta­ni igé­nye­it. A tár­sa­dal­mi ér­ték­rend­sze­rünk sze­rint a csa­lád ki­emelt fon­tos­sá­gú ér­ték, így ne­héz azt vál­lal­ni, ha va­la­ki az ösz­tö­nei men­tén sod­ró­dik. A fér­fi éle­té­nek fon­tos­sá­gi sor­rend­jé­ben a csa­lád sze­re­pel az el­sô he­lyen. A kér­dô­ív vá­la­szai alap­ján fon­tos szá­muk­ra a ben­sô­sé­ges, el­fog­adó, ôsz­in­te csa­lá­di kö­zeg, ahol fel­töl­tôd­het­nek, meg­erô­söd­het­nek. A csa­lád el­sôd­le­ges sze­re­pe meg­je­lent, és ke­vés­bé ke­rült kö­zép­pont­ba a sze­xu­a­li­tás. Úgy tû­nik, a meg­kér­de­zett fér­fi­ak vá­la­szai azt iga­zol­ják, hogy a sze­xu­a­li­tást nem te­kin­tik éle­tük kü­lön­ál­ló ré­sze­ként, ha­nem kap­cso­la­tok­ba ágya­zot­tan ké­pe­sek ró­la gon­dol­kod­ni. A szex at­tól vá­lik fon­tos rész­évé az élet­nek, ha az kap­cso­la­ti­lag, ér­zel­mi­leg be­á­gya­zott. Ha ez a té­nye­zô hi­ány­zik, ak­kor a szex „csak” szex. Ha a sze­xu­á­lis éle­te rend­ben van, ak­kor a fér­fi na­gyon bol­do­gan éli meg a sa­ját fér­fi­as­sá­gát, és en­nek po­zi­tív ha­tá­sa van az élet min­den te­rü­le­té­re. Min­dez for­dít­va is igaz: a mun­ka­he­lyi jó tel­je­sít­ményt, a si­ker­él­ményt a fér­fi­ak ki­tû­nô­en ké­pe­sek ér­vé­nye­sí­te­ni a sze­rel­mi éle­tük­ben. Ha vi­szont prob­lé­ma me­rül fel a kap­cso­lat­ban, vagy sze­xu­á­lis té­ren nem úgy zaj­lik va­la­mi, aho­gyan azt a fér­fi sze­ret­né, an­nak a min­den­na­pok­ra is ha­tá­sa van: a fér­fi fruszt­rált lesz, rosszul tel­je­sít, sé­rül az ön­be­csü­lé­se. A vá­la­szok elé­ge­dett­sé­get tük­röz­tek, de a kér­dô­ív né­hány as­pek­tu­sa rá­vi­lá­gí­tott, hogy a fel­szí­nen elé­ge­dett­sé­get mu­ta­tott, de ki­csit a fel­szín alá néz­ve meg­je­len­tek az elé­ge­det­len­ség je­lei, így fel­te­he­tô­leg az el­vá­rá­sok­nak va­ló meg­fe­le­lés tor­zí­tot­ta a vá­la­szo­kat. Ha több együtt­lét­re vá­gya­koz­nak, mi az, amit el­vár a sze­xu­á­lis kap­cso­lat­tól (3. ábra)?

 

A tûz, szen­ved­ély, ero­ti­ka sze­re­pel 181 fér­fi ese­té­ben az el­sô he­lyen. A leg­ki­sebb szá­za­lék­ban az egy­éj­sza­kás ka­lan­dok ér­dek­lik a fér­fi­a­kat (0,5%). Igaz, hogy nem vágy­nak egy­éj­sza­kás ka­land­ra, szex­re vi­szont igen, vé­le­mé­nyem sze­rint hosszú­tá­von. Ezt iga­zol­ja 108 fô vá­la­sza: csak a szex­rôl szól­jon, egy­más köl­csö­nös ki­elé­gí­té­sé­rôl. A fér­fi­ak­ban rend­kí­vül erôs a sze­xu­á­lis kész­te­tés, sok fér­fi meg­pró­bál úgy ki­elég­ülést kap­ni, hogy ér­zel­mi kö­tô­dés nem ala­kul ki.

 

Az élet­kö­ze­pi vál­ság a fér­fi­ak éle­té­ben a kap­cso­la­tok te­rü­le­tén is ugya­no­lyan in­ten­zi­tás­sal je­le­nik meg – új dol­go­kat 99 fô sze­ret­ne ki­pró­bál­ni –, és a há­zas­ság­ban is okoz­hat vi­ha­ro­kat. A leg­több fér­fi iga­zá­ból most ta­lál­ko­zik el­ôször az ér­zel­me­i­vel, so­ka­kat ez a fel­is­me­rés za­var­ba hoz, lel­ki­leg ins­ta­bil­lá tesz. Ha a fér­fi mind a kar­ri­er­jé­ben, mind a pár­kap­cso­la­tá­ban vál­ság­ba ke­rül, ak­kor leg­ha­ma­rabb a há­zas­sá­ga fog re­pe­dez­ni.

 

Szük­sé­gük van a rend­sze­res, bol­dog sze­xu­á­lis élet­re, a part­ne­rük­kel sze­ret­né­nek mi­nél több­ször, mi­nél több sze­xu­á­lis él­ményt át­él­ni, de még­is, a sze­xu­á­lis éle­tük­re vo­nat­ko­zó vá­la­szok­ban sok hi­á­nyér­zet je­le­nik meg. A me­re­ve­dé­si za­va­rok­ra vo­nat­ko­zó kér­dé­sünk ár­nyalt­sá­ga mi­att gon­dol­juk, hogy a vá­la­szok kö­zött ilyen nagy szá­za­lék­ban je­lent meg, hogy so­ha nem akadt ál­ló­ké­pes­sé­gi prob­lé­má­ja (4. ábra).

 

Saj­nos akad olyan élet­hely­zet – pl. vá­rat­lan tör­té­nés mi­att fél­be­sza­kí­tott ak­tus –, ami­kor a fér­fi „harc­ké­pes­sé­gé­ben” át­me­ne­ti za­var lép­het fel. Ter­mé­sze­te­sen nem össze­ke­ve­ren­dô az élet­ta­ni, tes­ti, lel­ki prob­lé­mák­kal. A vá­la­szok­ból ki­tû­nik, hogy a fér­fi­ak szá­má­ra a sze­xu­á­lis tel­je­sít­mény­hez  kap­cso­ló­dó  ku­dar­cok,  a  po­ten­ci­a­za­va­rok na­gyon ér­zé­keny, ké­nyes te­rü­le­tet ké­pez­nek. Az élet­kor elô­re­ha­lad­tá­val, 40–70 éves kor kö­zött, az  ED  ri­zi­kó­ja  meg­négy­sze­re­zô­dik.  Szá­mos vizs­gá­lat  bi­zo­nyí­tot­ta  az  erek­ti­lis  disz­funk­ció gya­ko­ri  elô­for­du­lá­sát  bi­zo­nyos  élet­sza­ka­szok­ban;  a  gya­ko­ri­sá­ga  vi­lág­szer­te  emel­ke­dik.  Ez rész­ben an­nak is tu­laj­do­nít­ha­tó, hogy a ke­ze­let­len ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­sé­gek ese­te­i­nek szá­ma év­rôl év­re nö­vek­szik, és mint tud­juk, ezek­nek a kór­ké­pek­nek – mint pl. ma­gas vér­nyo­más, cu­kor­be­teg­ség – gya­ko­ri társ­be­teg­sé­ge a me­re­ve­dé­si za­var (8).

 

 

Meg­be­szé­lés

An­nak el­len­ére, hogy ke­ve­sen tesz­nek elég so­kat a vá­gyott sze­xu­á­lis élet sta­bi­li­tá­sá­ért, a sze­xu­á­lis élet prob­lé­má­it ku­darc­ként élik meg. Vágy­nak a tes­ti-lel­ki együtt­lét­re, sze­xu­á­lis ki­elég­ülés­re, az ösz­tö­nök mû­köd­te­té­se vi­szont már né­ha el­sik­kad, el­ve­szí­ti ere­jét. El­kép­zel­he­tô, hogy a sze­xu­á­lis vá­gyak ki­élé­sét még­sem a csa­lá­di élet­ben ta­lál­ják meg? Ahogy a nô­ide­ál­ban ket­té­vá­lik a sze­xu­á­lis vágy tár­gya az ide­a­li­zált nô­tôl, úgy a ve­szé­lyét  ab­ban  lá­tom,  ha  az  élet­ve­ze­tés­ben  is meg­je­le­nik ez a ten­den­cia, az ide­a­li­zált csa­lád­kép hát­te­ré­ben a sze­xu­á­lis vá­gyak más irány­ba to­lód­hat­nak.

 

A kér­dô­ív alap­ján a tö­ké­le­tes nô el­sô­sor­ban in­tel­li­gens. (5. ábra). A fér­fi­ak sze­re­tik az okos nô­ket, de az okos­ko­dást nem. Egy nô kö­vet­het el bu­ta­sá­go­kat, de ne le­gyen bu­ta. Má­so­dik lé­nye­ges szem­pont, hogy le­gyen fi­gyel­mes. Fog­lal­koz­zon a fér­fi­val, de ez nem azt je­len­ti, hogy min­den pil­la­na­tát fi­gyel­je. Meg kell ad­nia a fér­fi­nak a sza­bad­sá­got, az élet­te­ret. A do­bo­gó har­ma­dik he­lyén a hu­mo­rér­zék sze­re­pel. Egy nô tud­ja meg­ne­vet­tet­ni a fér­fit, de ne le­gyen ide­ge­sí­tô, ne le­gyen mes­ter­kélt. Csi­nál­hat ôrült­sé­ge­ket,  ame­lyen  együtt  ne­vet­nek,  de  ne  le­gyen ôrült.  Cso­dá­la­tos  anya.  A  fér­fi­ak­nak  fon­tos, hogy a nô az anya­ság te­rén is meg­áll­ja a he­lyét, ké­pes le­gyen meg­lát­ni ben­ne a (le­en­dô) gyer­me­kei any­ját. Ér­de­kes, hogy az el­vá­rá­sok­ban csu­pán a ne­gye­dik he­lyen je­lent meg a nô egyik nagy élet­fel­ada­ta. A fér­fi­ak szá­má­ra na­gyon fon­tos a csa­lád, még­is ha a kér­dést úgy tesszük fel, hogy „rang­so­rol­ja, mi a fon­tos a nô­ben”, ak­kor ez nem sze­re­pel az el­sô he­lyen.

 

Az ero­ti­ka meg­je­le­né­se – az ágy­ban le­gyen vad­macs­ka! – annyit je­lent a fér­fi­ak­nak, hogy a nô sze­xu­á­lis té­ren is tö­ké­le­te­sen mû­köd­jön. Igaz, ezt ötö­dik kri­té­ri­um­ként je­löl­ték meg. To­váb­bi lé­nye­ges szem­pont, hogy tud­jon na­gyo­kat be­szél­get­ni az élet dol­ga­i­ról, le­gyen szép és jó ala­kú, ne le­gyen fél­té­keny, és nem baj, ha tud fôz­ni is. A vá­la­szok alap­ján be­iga­zo­ló­dik, hogy az iga­zi nô fo­gal­ma nem a kül­sôt je­len­ti, ha­nem azt, hogy tud­ja mû­köd­tet­ni a nô­i­es­sé­gét. Lát­ha­tó, hogy a fér­fi­ak fe­jé­ben van egy ide­a­li­zált kép a tö­ké­le­tes nô­rôl, de a min­den­na­pi vá­lasz­tá­sa­ik nem min­dig ezt az ide­ált kö­ve­tik.

 

Mi vár a fér­fi­ak­ra az élet­kö­ze­pi vál­ság ide­jén?

 

A bi­o­ló­gi­ai vál­to­zá­sok el­len­ére a test öre­ge­dé­se még  so­ká­ig  ész­re­vét­len  ma­rad.  A  sze­xu­á­lis funk­ci­ók jel­lem­zôi, így a po­ten­cia, a li­bi­dó csök­ke­né­se,  a  me­re­ve­dé­si  za­va­rok  be­kö­vet­kez­het­nek az élet­kor elô­re­ha­lad­tá­val, a hor­mon­vál­to­zá­sok, a ki­a­la­kult be­teg­ség­tu­dat, a pár­kap­cso­la­tok mi­nô­sé­gi rom­lá­sa, a konf­lik­tu­sok mi­att (1113161718).

 

Ha a fenn­ál­ló tes­ti tü­ne­tek se­gít­ség nél­kül ma­rad­nak, ki­a­la­kul a cir­cu­lus vi­ti­o­sus, az­az a tü­ne­tek az élet más te­rü­le­tén is meg­je­len­ve to­váb­bi ne­ga­tív re­ak­ci­ó­kat vál­ta­nak ki. Ilye­nek az or­gaz­mus- és eja­ku­lá­ci­ó­za­va­rok, az eja­cu­la­tio pra­e­cox. Ha  az  élet­kö­zép  ide­jén  be­kö­vet­ke­zô  kri­ti­kus hely­ze­tet idô­ben si­ke­rül fel­is­mer­ni, más ke­re­tek kö­zé  he­lyez­ni,  új  fon­tos­sá­gi  sor­ren­det  ki­mun­kál­ni, ak­kor a krí­zist meg­élt fér­fi­ak is bi­za­kod­va és de­rû­sen te­kint­het­nek az el­kö­vet­ke­zô év­ti­ze­dek­re.

 

A vál­sá­gon va­ló túl­ju­tás meg­ha­tá­roz­za a jö­vô­be­li sze­mé­lyi­ség­fej­lô­dé­sü­ket (212223). Ha az élet­cé­lok át­ér­té­ke­lôd­nek, az „élet­kö­ze­pi vál­to­zás” nye­re­sé­ge, hogy al­kal­mat ad a meg­élt évek fe­li­dé­zé­sé­re, és a ta­pasz­ta­la­tok be­épí­té­sé­vel a kö­vet­ke­zô év­ti­ze­dek­re új életst­ra­té­gia ki­ala­kí­tá­sá­ra nyí­lik le­he­tô­ség.

 

 

Irodalomjegyzék:1.    Papp György, Rusz And­rás: Az idô­sö­dô fér­fi be­teg­sé­gei (Az idô­sö­dô fér­fi hi­po­go­na­diz­mu­sa, tesz­tosz­te­ron­hi­á­nya)
2.    Ni­esch­lag E, Swerd­loff R, Beh­re HM et al.: In­ves­ti­ga­ti­on, tre­at­ment and mo­ni­to­ring of la­te-on­set hypo­go­na­dism in ma­les. Eur Urol 2005; 48: 1–4.
3.    Mo­ra­les A, Schul­man CC, Tos­ta­in J, et al.: Tes­tos­te­ro­ne de­fi­ci­ency syndro­me (TDS) ne­eds to be na­med app­rop­ri­a­tely – the im­por­tan­ce of ac­cu­ra­te ter­mi­no­logy. Eur Urol 2006; 50: 407–409.
4.    Li­ver­man CT, Bla­zer DG.: Tes­tos­te­ro­ne and aging: cli­ni­cal re­se­arch di­rec­ti­ons. Na­ti­o­nal Aca­de­mi­es Press, Was­hing­ton, DC, 2004.
5.    Isi­do­ri AM, Gi­an­net­ta E, Gi­anf­ril­li D, et al.: Ef­fects of tes­tos­te­ro­ne on se­xu­al func­ti­on in men: re­sults of a me­ta­a­naly­sis. Clin En­doc­ri­nol (Oxf) 2005; 63: 381–394.
6.    Isi­do­ri AM, Gi­an­net­ta E, Gre­co EA, et al.: Ef­fects of tes­tos­te­ro­ne on body com­po­si­ti­on, bo­ne me­ta­bo­lism and se­rum li­pid pro­fi­le in midd­le­a­ged men: a me­ta­a­naly­sis. Clin En­doc­ri­nol (Oxf) 2005; 63: 280–293. 
7.    Hor­váth Sza­bó Ka­ta­lin: Az em­ber­élet kö­zép­sô sza­ka­sza, PPKE BTK Pszi­cho­ló­gi­ai In­té­zet, 2003/3, 2/1 1old.
8.    Papp György, Rusz And­rás: Amit a be­teg szé­gyell: erek­ti­lis disz­funk­ció. Há­zi­or­vos To­vább­kép­zô Szem­le. 2010. 15/2, 65–69.
9.    Dicz­fa­lusy E.: The aging ma­le and de­ve­lo­ped co­unt­ri­es in the 21st cen­tury. The Aging Ma­le 2002; 5, 139–146 
10.    Az Egész­ség­ügyi Mi­nisz­té­ri­um szak­mai irány­el­ve az idô­sö­dô fér­fi be­teg­sé­ge­i­rôl (Az idô­sö­dô fér­fi hi­po­go­na­diz­mu­sa, tesz­tosz­te­ron­hi­á­nya). Ké­szí­tet­te: az Uro­ló­gi­ai Szak­mai Kol­lé­gi­um.
11.    Papp György: And­ro­ló­gia. Há­zi­or­vos To­vább­kép­zô Szem­le. 1999. 4/5. 319.
12.    Ru­rik Im­re: And­ro­pa­u­sa – fér­fi­ak a vál­to­zás ko­rá­ban Há­zi­or­vo­si To­vább­kép­zô Szem­le. 1997. 4/4, 7–8.
13.    Ko­pa Zsolt, Papp György: A fér­fik­li­max. Há­zi­or­vos To­vább­kép­zô Szem­le. 1999. 4/5, 341–343.
14.    Val­ló Ág­nes: Élet­kö­zépk­rí­zis és az egész­ség. Stu­di­um & Prac­ti­cum. 2010. 4/5, 4.
15.    Kiss Er­nô: Pszi­cho­te­rá­pi­ás le­he­tô­sé­gek a sze­xu­á­lis funk­ci­ó­za­va­rai ke­ze­lé­sé­ben. Ma­gyar Or­vos. 2010. 18/7-8. 42–44.
16.    Szûcs Mik­lós, Dra­bik Gyu­la: .Fér­fi sze­xu­á­lis za­va­rok. Há­zi­or­vos To­vább­kép­zô Szem­le. 2011. 16/9. 483–486.
17.    Ko­pa Zsolt, Ri­esz Pé­ter, Ro­mics Im­re: Idô­sö­dô fér­fi­ak és a fér­fik­li­max. LAM 2011, 21/12, 793–796.
18.    So­mo­gyi And­rea, Ví­zi Já­nos: A sze­xu­á­lis za­va­rok kor­sze­rû szem­lé­le­te. Há­zi­or­vo­si To­vább­kép­zô Szem­le 1997, 2. 373–376.
19.    Rusz Edit: A tes­ti­ség­rôl ôszin­tén, Je­le­ne­tek a sze­xu­ál­te­ra­pe­u­ta ren­de­lô­jé­bôl. 2002. Ale­xand­ra Könyv­ki­adó, Bu­da­pest.
20.    Bag­di Emô­ke: Az em­ber­élet út­já­nak fe­lén. Az élet­kö­ze­pi krí­zis: át­élé­sek té­vu­tak ki­u­tak. In: Pe­tô Ka­ta­lin szerk.: Élet­cik­lu­sok. A Ma­gyar Pszi­cho­a­na­li­ti­kus tár­sas­ág 2004. évi kon­fe­ren­ci­á­ja. 2005. Ani­mu­la Ki­adó, Bu­da­pest.
21.    Frenkl Sylvia, Raj­nik Má­ria: Élet­ese­mé­nyek a fej­lô­dés­lé­lek­tan tük­ré­ben. Pár­be­széd Ala­pít­vány, 2007.
22.    V. Kom­ló­si An­na­má­ria: A sze­mé­lyi­ség ér­tel­me­zé­sei. In: Oláh At­ti­la, Bu­gán An­tal: Fe­je­ze­tek a pszi­cho­ló­gia alap­te­rü­le­te­i­bôl. 2006, EL­TE Eöt­vös Ki­adó.
23.    Haj­dus­ka Ma­ri­an­na, Lu­kács Bé­la, Mé­rô Lász­ló, Pop­per Pé­ter: Krí­zis­hely­zet­ben. 2003, Jaf­fa Ki­adó.
24.    Ma­ri­an­ne Wil­li­am­son: A cso­dák ko­ra. 2010, Édes­víz Ki­adó.
25.    Tóth Me­lin­da: Fér­fi­ak élet­kö­zé­pi vál­ság­ban. A szám­ve­tés ko­ra. Szak­dol­go­zat, 2015. Té­ma­ve­ze­tô: dr.Rusz Edit.

Az oldalon felnőtteknek szóló tartalmak jelenhetnek meg.

Az oldal használata csak 18 éven felülieknek, vagy szülői felügyelettel ajánlott.

Az oldal megtekintéséhez ki kell jelentenie, hogy elmúlt 18 éves.

További információ az Adatkezelési tájékoztató-ban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!